Levéltári Szemle, 61. (2011)
Levéltári Szemle, 61 (2011) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - SIMON ISTVÁN: Cseh kiegyezési kísérlet a korabeli források alapján
Simon István XIII. A cseh királyság beleegyezik tovább [...] , hogy all. cz-ben előszámlált ügyek igazgatása egy minisztériumra bízassék, mely [...] szakminiszterekből, az udvari kancellárokból, esetleg ezek mellé coordinált tartományi miniszterekből áll. A tartományi törvényhozáshoz tartozó ügyek legfőbb igazgatása a cseh királyság tartományban a kir. cseh udvari kancellárt illeti, őt egyedül illeti [...] a miniszteri felelősség. [...] XVIII. A cseh királyságnak országos alaptörvényét képező ezen alapcikkek megváltoztatásai csak a cseh királyság landtagja által eszközölhetők. [...] Cseh memorandum 2 8 „[...] Nem lehet kétség aziránt: először, hogy mihelyt más mint a nekünk ígért leirat intéztetik hozzánk, mi fel vagyunk oldva az actióra vonatkozó minden további kötelezettség alól; és másodszor, hog}' nem mi vagyunk azok, akik a közösen megállapított programtól eltértek [...] a velünk közölt leirati tervezet éppen ellenkezője annak, amit közös egyetértés útján megállapítottak; mert: nem nyújt a cseh Landtagnak semmiféle, de még a legtávolabb biztosítékot sem arra nézve, hogy javaslatai ő felsége jóváhagyását nyerendik meg; a leirati javaslat egész tartalma az alapczikkek tekintetében sokatmondó hallgatás [...] a leirattervezet nem enged tért a cseh királyság jogainak megóvására, sem biztosítékot e jogok megszorítása vagy megsértése ellen, ellenben határozott alakban azok tagadását tartalmazza. E leirati tervezet tehát nemcsak ellenkezője a közösen megállapított szövegnek, hanem nagyrészt visszavonása a IX. 12-i leiratnak, mely kimondotta a cseh királyság államjogi igényeinek virtuális elismerését és mely a kiegyezési cselekvés alapját képezi [...] midőn végre a leirati tervezet a nem magyar királyságok és országok államjogi viszonyairól (tehát a cseh királyságéról is) azt mondja, hogy azokat az állam alaptörvények — ti. az 1867-dikiek — már rendezték, kétféleképpen akadályozza a monarchikus aktiót: először a múlt tekintetében, minthogy a cseh királyságnak ő felsége által kifejezett elismerését visszavoná; és másodszor a jövőre nézve, minthogy azon államjogi viszony minden megváltoztatását, [...] az 1867-ki alaptörvények értelmében alakult birodalmi tanács mindkét házának hozzájárulásától teszi függővé és ez által amint azt a közelmúlt tapasztalásai mutatják és a jelenlegi kilátások is igazolják, hogy határozatképes reichsrat nem fog alakulhatni — teljes lehetetlennek állítja oda a mentő kiegyezést. [...] Ha már most azt kérdezzük, melyek azon mozzanatok, melyek azt eredményezhették, hogy az egyezkedés ügy közel czéljához [...] meghiúsult, mi azokat részint az úgynevezett alkotmányhű, a lázadással való fenyegetőzésig menő agitációban, részint pedig magyar részről legújabban érvényesített a magyar kiegyezésből vett aggodalmakban kereshetjük. [...] A jelenlegi landtag csak azért gyűlt össze, hogy a kiegyezkedés előtt egyengesse az utat. Császári leirat cseh királyságunk Landtagjához Ez évi szept. 12-diki leiratunkkal cseh királyságunk Landtagját fölszólítottuk, hogy a mérséklet s a békítés szellemében vegye tanácskozás alá cseh királyságunk államjogi viszonyainak időszerű rendezését; az csakugyan e hó 10-ről kelt legalázatosabb föliratával a Landtag tanácskozásának eredményét elénk terjeszté, s mi nem ismerjük félre az igyekezetet saját álláspontjából ezen óhajának megfelelni. 2 8 Megjelent a Hon november 6-ai számában. Az október 30-ai császári leirat keletkezése előtt adták át Riegerék Hohenwartnak. 53
