Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - SIMON ISTVÁN: Cseh kiegyezési kísérlet a korabeli források alapján

Simon István FÜGGELÉK Nemzetiségi törvény Csehországban

2

6 1. Cseh és német nemzetiségek Csehországban a köz és a polgári jog minden viszonyaiban nemzeti sajátságok s különösen nyelvök egyenlő tiszteletét védelmét s ápolását követelhetik. 2. Az ország egyik nemzetiségi tagjai hasonló körülmények közt bármely általános országos segéllyel fentnartott intézet használatára csak oly joggal bírnak, mint a másik nemzetiség tagjai. [...] 3. Az országos törvények mindkét nyelven terjesztendők elő, döntetnek el, s hirdettetnek ki. A tartománygyűlés határozataiban minden tag egyik vagy másik nyelvet használhatja. A kormány közlései a tartománygyűléshez úgy szinte bármily indítvány és határozat mindkét nyelven fogalmazandó; a tartománygyűlés jegyzőkönyve mindkét nyelven vezettetik s tétetik közre. A tartománygyűlés elnöke s alelnökének mindkét nyelvet kell bírniuk. [...] 5. A község hivatalos nyelvét a községi képviselők határozzák el. Ha azonban a községi választók ez ellen tiltakoznának, a hivatalos nyelv minden választásra jogosult község tagszavazata által határoztatik meg. Ha ily módon a községi választók közt legalább 1/5 kisebbség találtatik [...] a nyelvük is beveendő a hivatalos használatba. [...] 9. A cseh királyság országos hatóságainál fogalmazó hivatalnok s bíróként senki sem alkalmazható, ha mindkét nyelvet nem beszéli. [...] 10. A két nemzetiség egyenlősége, sérthetetlensége biztosítására a tartománygyűlés nemzetiségi curiákra osztatik fel. [...] 14. A birodalmi képviselők választásánál, amelyben Csehország a birodalom más királyságaival s országaival együtt tanácskozik, a választottak legalább egy harmadának a cseh, legalább 1/4-ének a német nemzetiségi curiából kell lennie. E törvény a király, koronázási esküje oltalma alá helyeztetik. A jelen törvény azon kívül minden módosításra nézve, mint tartományi alaptörvény tekintendő. Fundamentális cikkelyek

2

7 „Tekintve, hogy a cseh királyságnak feloldhatatlan és feloszthatadan kapcsa a dicsőségesen uralkodó legmagasabb dynastia alatt egyesített királyságokkal és országokkal a pragmatica sanktióba talált államjogi kifejezés; továbbá az ő császári és királyi apostoli felségnek a közös legkegyelmesebb monarchiának személye iránti köteles mély tiszteletből; végre az egy birodalomban egyesülten testvériesen lakozó népek közti belső béke tartós megállapítása végett, a cseh királyság tartománygyűlése határozatilag kimondja, hog)' a magyar királysággal a királyságnak és a magyar korona országainak viszonyáról a monarchához és a többi királyságok és országokhoz kötött egyezményt úgy mint az az ö felsége által, mint Magyarország apostoli királya által letett koronázási esküben szentesítve és a magyar 1866-67-i országgyűlés becikkelyezése által a magyar királyság számára törvényé lett, részéről érvényesnek elismeri és ahhoz utólagosan járul és hogy e hozzájárulásának törvényes alapot is adjon és a cseh királyság viszonyának a magyar korona országaihoz és a többi királyságokhoz, alapját 2

6 Megjelent a hl ónban 1871. szeptember 16-án. 2

7 Megjelent a Honban 1871 októberében. 51