Levéltári Szemle, 61. (2011)
Levéltári Szemle, 61 (2011) 4. szám - TUDOMÁNY ÉS KÖZMŰVELŐDÉS - FÜLÖP TAMÁS: „TANTAE MOLIS ERAT...” Rövid helyzetjelentés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár uniós pályázatáról
„Levéltárak a nemzeti kultúra és tudomány szolgálatában" Budapest, 2011. december 12. Az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa és a Magyar Levéltárosok Egyesülete szervezésében került sor 2011. december 12-én a „Levéltárak a nemzeti kultúra és tudomány szolgálatában" című tudományos konferenciára és szakkiállításra a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. A rendezvényen a magyar közélet és tudományos élet számos ismert személyisége szerepelt, így Domokos IMSZJÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, L Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap és a Parlament Kulturális- és sajtóbizottságának elnöke, Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Romsics Ignác és Solymosi László akadémikusok, Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Nagy György, a Magyar Televízió szerkesztő-műsorvezetője, Ujváry Gábor, a Kodolányi János Főiskola, intézetigazgató főiskolai tanára, Páljjy Géza, az MTA Történettudományi Intézetének osztályvezetője, Hermann Róbert, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese és S%akály Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Előadásaikban olyan kérdésekre keresték a választ, hogy milyen szerepet töltött és tölt be a levéltár a magyar kultúrpolitikában, hogyan támogatják az archívumok a középiskolai oktatást, a közművelődést, hogyan hasznosítja a média a levéltár értékeit, továbbá, hogy a különböző korszakok kutatását hogyan segítik a levéltári források és a levéltárak által létrehozott segédletek, forráspublikációk, internetes adatbázisok. Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős helyettes államtitkára a konferencia megnyitóján úgy fogalmazott: „a levéltárak tették lehetővé, hogy a múltról szóló adatok hiteles formában fennmaradjanak az utókor számára [...], a levéltárakban őrzött dokumentumok sokasága maga a nemzeti emlékezeti Az előadó kiemelte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa és a Magyar Levéltárosok Egyesülete által megrendezett konferencia előadásai és az ezekhez kapcsolódó szakkiállítás áttekinti a hazai levéltárak szerepét és feladatait, a levéltárügy minden fontosabb vonatkozását. Súlyos gondokat okozna a kulturális költségvetés további csökkentése — jelentette ki L Simon ImszJó, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke. Beszédében először a magyar levéltárak és tágabb értelemben a kulturális ágazat várható anyagi lehetőségeiről szólt. Emlékeztetett arra, hogy a gazdasági tárca 1,5 helyett 0,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2012-re, ezért most újra kell tervezni a jövő évi büdzsét, hozzányúlva annak sarokszámaihoz is. „Ha a kulturális államtitkárság költségvetése tovább csökken, az " katasztrófával érfel" - fogalmazott a szakpolitikus, hozzátéve: már a 2012-es büdzsé első változata által biztosított 29 milliárd forint sem elegendő az államtitkárság feladatainak ellátásához. L. Simon László a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnökeként az NKA helyzetéről is beszámolt. Hangsúlyozta, a jelek szerint sikerült elérni, hog)' az Alap költségvetését továbbra is az ötös-lottó játékadóbevételeinek 90 százaléka adja, valamint két új pluszforrást is sikerült biztosítani. Az egyik a kulturális adó, amelyet 2012-tól elsősorban a pornográf kiadványokra vetnek ki, a másik a szerzői jogi törvény múlt heti módosítása által generált jogdíj-bevétel, amelyből az NKA 500 millió és egy milliárd forint közötti többletforrást vár. Ha ezek a várakozások megvalósulnak, az Alap jövőre több mint 11 milliárd forinttal gazdálkodhat, ez négy milliárdos növekedést jelent a kormányváltás előtti időszakhoz képest. Az előadó azonban hozzátette: ehhez az is kell, hog)' a költségvetés újratervezése ne érintse hátrányosan az NKA-t. Elmondása szerint 2012. január l-jétől az Alap keretein belül egységes közgyűjteményi kollégium kezdi meg működését, egyesítve a levéltári, könyvtári és múzeumi területeket. A jelenlegi tervezet szerint a kollégium 600 millió forinttal gazdálkodhat jövőre, ami az eddig külön működő szakkollégiumok költségvetését és feladatait áttekintve 20 százalékos növekedést jelent. Az NKA elnöke jelezte: a jövő évtől már nem a közgyűjteményi kollégium feladata lesz a könyv- és folyóirat-kiadás finanszírozása, amelyre egyébként az eddiginél több forrást szánnak. L. Simon László kitért az intézményi keretek változására is. A szakpolitikus úgy vélte, az eddig megyei fenntartású kulturális intézményeknek szakmai és financiális szempontból is a kulturális államtitkársághoz kell kerülniük, mert a megyei kormányhivatalok nem lennének alkalmasak a fenntartói feladatra. A konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón Tilcsik Gjörgy, az ÖLT és Tyekvicska Árpád, az MLE elnöke emlékeztetett arra, hogy a magyar közigazgatás árszervezésekor a megyei közgyűjtemények finanszírozása a megyei kormányhivatalok mellett működő intézményfenntartó központokhoz kerül január 1 -tői. „Jelenleg egy közigazgatási reform Zfljl'k, de nem látjuk, bogy ebben milyen szerepet szánnak a levéltáraknak" — jegyezte 75