Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 4. szám - HÍREK - ERŐS KRISZTINA: Fára József főlevéltárnok emlékezete Tudományos emlékülés a Zala Megyei Levéltárban

H írek Fára ambiciózus ember volt, tudományos fokozat megszerzésére törekedett, doktori disszertációját a pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetemen védte meg 1926-ban, így személyében első ízben kapott a vármegye történettudományi doktori címmel rendelkező szakembert a levéltár élére. Béres Katalin (főmuzeológus, Göcseji Múzeum) Fára József közművelődési és idegenforgalmi tevékenysége Zala megyében című előadásában az elsősorban levéltárosként ismert kutatót egy más oldaláról mutatta be. Főként a korabeli sajtó anyagából ismerhetjük meg Fára levéltáron kívüli tevékenységét. Sok mindennel foglalkozott, közérthető történed tárgyú munkái mellett, gyakran írt művészeti kritikákat, ismertetőket. 1924-től tagja lett a Zala Megyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottságnak, számos tanfolyamot, helytörténeti témájú előadást tartott Zalaegerszegen és a környező falvakban. Az országos idegenforgalmi mozgalmak hatására Zala megyében is egyre jobban előtérbe került a turizmus lehetőségeinek kiaknázása, tudatos fejlesztése. Fára kezdeményezésére hozzáláttak Göcsej értékeinek gyűjtéséhez, bemutatásához. Szükség is volt erre, hiszen a korszakban a tudadanság, a sötétség szinonimája volt Göcsej, meg kellett szüntetni a negatív előítéleteket. Serényi Árpád nemzetközi hírű fényképésszel egy 120 képből álló diapozitív sorozatot készítettek „Göcsej földje, népe és népművészete" címmel. A bemutató sikerének hatására országos figyelem fordult Göcsej, Hetés és így a paraszti világ építészeti, tárgyi kincsei, táji szépségei felé. Ennek hatására írta meg 1934-ben „Zalaegerszeg és Göcsej részletes kalauza" címmel Fára előadássorozatainak könyvformáját, mintegy folyatásként 1936-ban pedig „Zalaegerszeg, mint megyeszékhely" című kiadványát. A Keszthelyi Hét sikerein felbuzdulva született meg a Göcseji Hét rendezvénysorozat ödete, mely néprajzi, kereskedelmi, kertészeti, mezőgazdasági kiállításokat foglalt magába. Fára József újabb utazásokat tett Göcsej és Hetés falvaiban, tovább térképezve a paraszti életmódot, szokásokat. Hatalmas tárgyi anyagot is összegyűjtött, mintegy alapját képezve a későbbi Göcseji Múzeum gyűjteményeinek. Felmerült egy Göcseji Ház ödete is, amely aztán nem valósult meg, de anyaga fennmaradt az utókor számára. 1936 után Fára érdeklődése a Balaton felé fordult, tagja volt a Balatonfüreden megrendezett nemzetközi sporthét szervezőbizottságának, ahol elsősorban a népművészeti és háziipari kiállításokat szervezett, korszerű múzeumpedagógiai eszközökkel. Kiss Gábor (igazgató, Deák Ferenc Megyei Könyvtár), Fára József, Zala megye történetírója címmel tartott előadást. A levéltáros 1938-ban saját maga állította össze publikációinak listáját, mely szerint 72 kisebb-nagyobb tanulmánya jelent meg 1919 és 1936 között. Fára nevéhez elsősorban kisebb terjedelmű művek köthetők, könyvszerűt alig írt, azok is részben továbbszerkesztések voltak. A zalai levéltárban töltött hivatali ideje alatt óriási mennyiségű alapkutatást végzett, fontos forráskiadványokat szerkesztett, melyek ma is megállják a helyüket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy utódai az általa megkezdett kutatásokat folytatták, onnét merítettek ödeteket. Tanulmányainak fő megjelenési orgánuma a helyi sajtó, a Zalamegyei Újság volt. Elsősorban a megyeszékhely, Zalaegerszeg történetével foglalkozott, melyről összefoglaló olvasmányos, képekkel illusztrált tanulmánya 1936-ban jelent meg, a már említett, „Zalaegerszeg, mint megyeszékhely" címmel. Kutatásai kiterjedtek az egykori vármegye történetére is, főként a török elleni küzdelmek érdekelték. Kutatást folytatott Bécsben, Veszprémben, Budapesten és Körmenden. Részletes, forrásközlő értékelő munkája jelent meg Zrínyi Miklós 1660-as évekbeli küzdelmeiről. Kedvenc témája azonban kétségtelenül Kisfaludy Sándor és a balatonfüredi színház voltak. Ez utóbbiról készült a doktori dolgozata is, mely először egy 18 részes cikksorozatban, majd önállóan is megjelent.

1

3 Levéltári munkája idején több megbízást is teljesítenie kellett: 1929-ben a kiskanizsai úrbéresek történetével foglalkozott, 1930-ban kutatásokat végzett a vármegye kérésére a címert illetőleg. Tanulmányozta a zalaegerszegi vár, Nagykanizsa város, a zalaegerszegi Csány-szobor történetét is. Budapestre kerülése után is kapott még felkérést zalai témájú kutatásokra, 1942-ben politikai megrendelésre írta meg a Muraköz rövid, 26 oldalas történetét.

1

4 Hagyatékában több, kéziratban maradt kutatást, tervezetet is találhatunk. Halála után többször fordultak özvegyéhez, ezek valamelyike után érdeklődve. Fára József és Balatonfüred kapcsolatára világított rá a következő előadásban Katona Csaba (tudományos munkatárs, MTA TTI). Arra kereste a választ, hogy milyen indítatásból választotta doktori 1

3 FÁRA JÓZSEF: A balatonfüredi s^ínhá^ megalapítása és működésének első évtizedei. Zalaegerszeg, 1925. 1

4 FÁRA JÓZSEF: A Muraköz történetének rövid foglalata. Szombathely, 1942. 65