Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 4. szám - HÍREK - KOMLÓSI-GERA ZSÓFIA-SZERÉNYI ILDIKÓ: Európai levéltári vezetők tanácskozása Budapesten

H írek A szekció középpontjában a DLM Fórum egyik legfontosabb projektje, a Moreq2010 állt, mely a Moreq2 továbbfejlesztése, az új iratkezelési rendszerekkel szemben támasztott követelmények alapvető változtatásokat tartalmazó új verziója. A modulrendszer alkalmazása a rendszer kiterjedtebb felhasználását teszi lehetővé. Új elem az információ aggregálása (egységesítése), és terjedelmes feje­zet foglalkozik az irattárba adás, selejtezés kérdésével is. Az új specifikációt egyéves munka eredmé­nyeként, a budapesti konferenciával egy időben, 201 l-ben indították útjára. A késedelem okaként az elnök-asszony a széleskörű társadalmi konzultációt jelölte meg, amely olyan értékes hozzászólások­kal gazdagította a specifikációt, hogy utólag feltétlenül integrálniuk kellett a rendszerbe. A Moreq2010-et a jövőben különböző speciális területeken (pénzügy, egészségügy, jog) is fel lehet majd használni. A rendszer alkotói a hagyományos irattárolási módszerektől egy átfogóbb modell fe­lé mozdultak el, szem előtt tartva azt az elvet, hogy az iratképzőtől változtatás (konvertálás) nélkül jusson el az irat a levéltárakba. Lucie Verachten-t a Moreq2010 szerzőjeként számon tartott Jon Garde (Nagy Britannia) követ­te, aki legfontosabb célként az egyszerűséget és a széles körű felhasználhatóságot jelölte meg. A kor­szerű Moreq2010 a nemzetközi elvárásokat figyelembe véve készült, és mind a levéltár-szakmai, mind a vállalati igényeket igyekszik összhangba hozni. Jon Garde hangsúlyozta, hog)' a specifikáció alapján létrehozott rendszerek képesek lesznek együttműködni egymássá', és nem olyan önálló szi­getként működnek majd, melyek saját rendszerükön belül ugyan tökéletesek, ám mégis alkalmatla­nok a világ többi részéhez való kapcsolódásra. A Moreq2010 nyújtotta alapszolgáltatások olyan mér­tékben lefedik az igényeket, hogy segítségükkel tetszés szerinti rendszerek, akár a Taj Mahal is fel­építhető. Prezentációja végén az előadó ismertette a 2012-es évre vonatkozó terveket is. Richard Blake (Nagy Britannia) előadásában szintén a Moreq2010 témáját járta körül, ezúttal tá­jékoztatást nyújtva annak levéltári hasznosságáról és az iratkezelési rendszerekkel való kapcsolatáról. Részletesen kifejtette a Moreq2010 és a Moreq2 közötti különbségeket, és rámutatott a fejlesztés szükségességére, amit az iratkezelési rendszerek sokféleségével indokolt. Jelezte, hogy a jövőben el­kerülhetetlen az adatbázis migráció, és ennek következményeként alapvetőnek tartotta az ebből származó problémák megoldását, azaz az adatok teljes körű megőrzését. The New Rennaissance report, Adoption of the reply from the archives A konferencia által érintett utolsó témakör a Comitté des Sages (Bölcsek Tanácsa) által kiadott The New Renaissance (Az Új Reneszánsz) jelentés, 1 2 illetve a levéltárak arra adott válaszai volt. A jelentés az európai kulturális örökség digitalizálása és terjesztése kapcsán fogalmazott meg javaslatokat. A je­lentésre válaszul készített vázlatot (Angelika Menne-Haritz, Karel Velle [Belgium], Martin Berendse) az EBNA tagjai között vitára bocsátották. A tervezet a következő pontokat javasolta: 1. Egyetért az­zal, hogy Európa kulturális öröksége mindenki számára digitálisan hozzáférhetővé váljon. 2. Az EU nemzeti levéltárosai tovább dolgoznak egy közös digitális rendszer létrehozásán, amely magába fog­lalja az EU-s előirányzatokat és a nemzeti célkitűzéseket (lásd APEnet). 3. A levéltári anyagnak kü­lönleges funkciói vannak: a kulturális értékek megőrzése, a személyiségi jogok védelme, valamint a visszamenőleges hatályú autentikus és megbízható források biztosítása, illetve a közigazgatás elszá­moltathatóságának tekintetében. 4. Lényeges a digitális hozzáférés biztosítása minél több digitalizált vagy digitális anyag bevonásával. 5. Nagyon fontos a közös erőfeszítés a finanszírozás teljesítésében. 6. Sürgető lenne egy összekapcsolódó, közös európai nyilvántartás létrehozása és az ezzel kapcsola­tos tájékoztatás széles körű biztosítása. 7. Fontos továbbá az a szakma előtt álló, folyamatos feladat, hog)' az információkat ne csak pillanatnyilag, hanem hosszú távon tegyék elérhetővé. A vita alapján, illetve a javaslatok összegyűjtését és a felmerült kérdések tisztázását követően a terve­zet szerzői véglegesítik a beadvány szövegét. 1 2 Az Új Reneszánsz jelentés az európai kulturális örökség digitalizálása és terjesztése kapcsán fogalmazott meg új ja­vaslatokat, érintve a könyvtárak, levéltárak és múzeumok legkényesebb problémáit: a finanszírozást, az ésszerűtlen szerzői jogi korlátozásokat, közös és egyéni társulásokat és az Europeana alkalmasságát. A jelentéshez lásd Körmendy Lajos beszámolóját és jogos kritikai megjegyzéseit. 1. m. 104-105. 57

Next

/
Thumbnails
Contents