Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 4. szám - MÉRLEG - Iratok és armalisták — Műveltség és mentalitás a bihari nemességigazolások dokumentumaiban (MOHÁCSI ENDRE)

Mérleg SZÁLKAI TAMÁS IRATOK ÉS ARMALISTÁK Műveltség és mentalitás a bihari nemességigazolások dokumentumaiban. Hajdú-Bihari Levéltári Füzetek. 1. Debrecen, 2010. 39 p. Remek társadalomtörténeti tanulmány látott napvilágot Szálkai Tamás - a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár munkatársa - tollából. Az armálisokkal foglalkozó kutató a bihari nemességigazolások iratait vizsgálta művelődéstörténeti szempontok alapján. Kutatásai során érdekes adatokra talált a 18. század végi, 19. század eleji kisnemesség életviszonyairól. Aló. század végétől a nemesség adományozása és tömegbázisa megváltozott. A török elleni harcokban egyre több armálist szerző személy — a társadalom szinte bármely csoportjából - válhatott armalista nemessé. Az ún. armalisták a cím elnyerésével általában nem jutottak földbirtokhoz, vagy más materiális javakhoz, de adómentességet élveztek. A személyi mentességek számának visszaszorítása érdekében az Udvar revíziókat, nemességvizsgálatokat rendelt el, amely feladat végrehajtására megyei tisztviselőkből álló deputációkat állítottak fel. A bizottságok előtt kellett minden beidézett személynek nemeslevelével vagy tanúkkal a nemességét igazolni. Az ügymenet során óriási írásos anyag halmozódott fel. A bizonyítási eljárások jegyzőkönyvei, az okiratok hivatalos másolatai részét képezik ennek az irategyüttesnek, tovább bővítik a dokumentumok számát azoknak a családoknak az ügyei, amelyek nem tudták elsőre igazolni nemességüket, viszont új bizonyítékok előkerülésével többször is kérhettek új vizsgálatot, vagy utóbb pereskedhettek is ügyük érdekében. A négy részre tagolt mű első fejezetében rövid, ámde tartalmas bevezető taglalja a társadalmi viszonyokat és az igazolásokhoz vezető folyamatot. A második fejezet lényegében a nemességigazolás — nemességvizsgálat, 1774-től nemesi per formájában —, szakirodalom által kevésbé feldolgozott, teljes rendszerét mutatja be: milyen apparátus által működött, milyen tartalmi részekből állt, milyen dokumentumok jöttek létre a vizsgálat lefolyása közben. Ezek az iratok fontosak lehetnek családkutatásoknál is, mivel sokszor csak ezekben az igazolásokban maradtak fenn a családokra vonatkozó fontos adatok, oklevél másolatok, stb. A harmadik fejezetben a szerző által, új szemszögből vizsgált iratanyag hű képet adhat a korabeli műveltségi viszonyokról. Mivel az armalista nemesség társadalmilag sokszínű volt, a nemességigazolási ügyekből is ez rajzolódik ki. A korabeli tanúvallomások alapján tudakozódhatunk pl. az armálisok eszmei értékéről, a külalakjukról, a rajtuk található festett címerekről. Érdekes az is, hogyan emlékeztek vissza az igazolások során megszólaltatott tanúk azokra az eseményekre, amiért a nemeslevelet kapták a vizsgált személyek. A gyakorta idézett források színesebbé teszik, és közelebb hozzák a vizsgált dokumentumokat az olvasóhoz. Fontos momentum a vizsgálatok során az írástudó és az írástudadan emberek viszonya az armálisokhoz. A vallomásokból kitűnik, hogy egy-egy tanú „látta és előtte mások is gyakran olvasták" a dokumentumot, vagy némi szerénységgel megjegyezve „a fatens jó deákos" és saját maga is értette a privilégiumlevél szövegét. Az igazolásokból az is kiderül, mennyire képlékeny volt a családnévhasználat a vizsgált korszakban, és hogyan próbálkoztak saját életkoruk megállapításával a vallomást tevők. A vizsgálat során keletkezett vallomásokból sokat tudhatunk meg a kor emberének felfogásáról, mentalitásáról, vagy akár az életkörülményeiről is. A szerző Tóth István György hasonló jellegű, dunántúli vármegyék esetében elvégzett vizsgálataihoz hasonlóan sok új információval szolgál Bihar vármegye kora újkori művelődéstörténetével kapcsolatban. Az új szempontok a további kutatásoknál további eredményeket hozhatnak. A negyedik fejezetben néhány forrást olvashatunk, ami szemléletesebbé teszi a korábban olvasottakat. Ezeket a szerző példának szánta azokhoz a nézőpontokhoz, amelyek annyira fontosak az iratok kutatása során. Mindig jó beszámolni újabb sikeres kutatásokról, jelen esetben ehhez hozzájárul az az öröm is, hogy hírt adhatunk egy új sorozatról, amelyet a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár indított útnak Szálkai Tamás újabb kutatási eredményeinek bemutatásával. Mohácsi Endre 44