Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - KOVÁCS TAMÁS: Baráti ellenséges vagy ellenséges baráti? Adalékok a „fehérek” és ellenforradalmi Magyar Királyság viszonyához

Kovács Tamás németekkel szövetséges kozákok szervezetéről van szó, amely propaganda okokból nevezte el magát „nemzetinek". Ne feledjük, hogy a németek kozákokból végül felállították a Waffen SS keretei között XV. Kozák Lovashadtestet. Hasonlóan problematikus az aláíró Gla%kov személyének pontos azonosítása is. Ráadásul a magyar hozzáállás az orosz—orosz nyelvű emigrációhoz egyértelműen negatívra fordult 1941 nyarán. Az 1941. június 25-én született 179/1941. res. VII/b szám alatti rendelet kimondta: t

yA szovjet-orosz állampolgársággal nem rendelkező oroszokat (régebben itt letelepedett volt orosz hadifoglyokat és a volt Wrangel hadsereghez tartozó személyeke) állandóan a legszigorúbban szem előtt kell tartam abból a szempontból, hog) oroszpropagandát vagy egyéb államellenes (kommunista stb.) tevékenységet nem fejtenek-e ki." Aki gyanús vagy aggályos, azzal szemben pedig „az intemálási eljárást ugyancsak a legsürgősebben folyamatba kell tenni'J Az itt közölt dokumentumok nem a Magyar Országos Levéltárban, hanem az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) olvashatók el eredetiben! Mi lehet ennek az oka? Egyértelmű, hogy az 1945 utáni magyar belügy is szemmel óhajtotta tartani a fehér emigránsokat, ami a bekövetkezett politikai változásokra tekintettel, több mint érthető... Ha alaposabban megnézzük a dokumentumokat, azonnal látjuk, hogy mennyi-mennyi hasznos, felhasználható információ van bennük: személyek, címek, tervezett események stb. Bár konkrét bizonyítékkal nem rendelkezünk, feltételezhetjük, hogy a szovjet állambiztonsági szervek figyelmét is felkelthették ezek a dokumentumok, illetve a bennük leírtak. Sporadikus nyomok vannak arról is, hogy egyes személyekre is gyűjtött adatokat a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnökség 1. osztálya a '60-as évek közepén. Az idő előre haladtával nyilván elvesztették ezek az iratok is a napi ügyvitelben való jelentőségüket, de a BM egészen az ÁBTL jogelőd Történeti Hivatal létrehozásáig magánál tartotta. Az iratok átadásakor kiderült, hogy ún. állambiztonsági háttéranyagként {

>

rA" jelzettel) hasznosította a magyar állambiztonság azokat. Források 1. „Nagyméltóságú Miniszter Úr! Kegyelmes Uram! Alulírott Gukov Timofejev orosz emigráns volt cári kapitány, azzal az alázatos kérelemmel járulok Nagyméltóságod elé, kegyeskedjék beleegyezőleg jóváhagyni azon jelentésemet, mely szerint mi, Magyarországon élő orosz emigráns kozákok, hagyományos, ősi és nemzeti törvényeink szerint, valamint a világ főatamánunk utasítására újólag, 1939. január 15.-én magyarországi főatamánt, illetve vezetőt választottunk magunknak. A választás ezúttal rám esett. Ilyenformán az én kötelességem e körülményt Nagyméltóságod becses tudomására hozni. Összetartozandóságunk eme gyakorlása semmiféle politikai célt nem szolgál, és nem egyesít magában. Csupán egymás segítségére és támogatására irányul. És egyben arra, hogy a magyarországi kozákság atamánja ügyes-bajos dolgokban képviselje az összességet, amennyiben azoknak külön-külön munkás élete, naphosszat tartó elfoglaltsága nem engedi meg az alkalomadtán szükséges eljárásokat. Összességünk körülbelül száz tagból áll. Majdnem kivétel nélkül doni kozákok vagyunk. Rendelkezésére a névsort beszolgáltatom, és szükség esetén egyes személyekről információt is adhatok. 7 ÁBTL V-122405. 9. 8