Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - HÍREK - KENYERES ISTVÁN: Beszámoló a 8. európai digitális archiválási konferenciáról

Hírek SIARD neve is. A SIARD törekszik a táblák tartalmának és azok kapcsolatának megőrzésére. Az archiválási folyamat végén egy SIARD ZIP fájl jön létre (ZIP64 szabvány), libben xml fájlok írják le az adatbázis metaadatait és tartalmát (primér adatait). Előadásában a SIARD Suite használatát is bemutatta. A SI ARD Suite egy Java (|ava 1.5) környezetben futó alkalmazás, fut Windows, Mac, Linux operációs rendszerek alatt is. A jelenleg kezelt formátumai: Oracle, MS SQL, MS Access. A szoftvert le lehet tölteni a Svájci Levéltár honlapjáról. Ugyan a 4. szekcióban hangzott el a következő két prezentáció, ám tartalmukat tekintve az e-levéltári témakörbe tartoznak. Felix Akeret (Scope solution ag) „Mytos »Open Archival Information System« (OAIS) — »Turn key« Ansätze für die OAIS konforme digitale Langezeitarchivierung" című workshop prezentációja során bemutatta scopearchiv „turn key" megoldását. A prezentáció során a közel 60 európai levéltár által használt scope archiv 5.0-ás verzióján keresztül tárta a hallgatóság elé az OAIS ingest folyamatát, közben demonstrálta, hog}' más alkalmazásokkal is együtt tud működni e folyamat során: a szintén svájci documill ingest fejlesztésével. A 4. témakör főelőadói között szintén szerepelt Felix Akeret „Digitale und hybride Archivierungsstrategien und deren Auswirkung auf das Archiv und deren zukünftige Benutzer" című előadásával, amelyben a jelenlegi egyik legnagyobb levéltári szoftver problematikával foglalkozott, nevezetesen azzal, hogy sok levéltár rendelkezik saját nyilvántartó szoftverrel (Archival Information System = AIS), ilyeneket a piacról is be lehet szerezni. Ugyanakkor párhuzamosan fejlesztettek ki elektronikus archiválást szolgáló megoldásokat, amelyek nincsenek összekapcsolva a hagyományos levéltári leírásokat tartalmazó AIS-okkal. Szerinte a levéltáraknak olyan hibrid szoftverekre van szükségük, amelyek egyaránt támogatják a hagyományos levéltári feldolgozómunkát és az elektronikus archiválást. A 2. szekcióban került sor Urs Gerber (Swisstopo) „Archivierung von Geodäten - Wass für eine Herausforderung!" előadására, amely a térinformatikai (GIS) adatok archiválásának problematikáját mutatta be. Svájcban törvény írja elő 2006-tól a geoadatok levéltári archiválását. A svájciak terveznek egy GEO-SIP-et, ami xml alapú. A SIP-nek van ID-ja, egy header-je a metaadatokkal xml-ben és egy tartalma (content) a primér adatokkal, szintén xml-ben. A geopriméradatok archiválásra alkalmas formátumok szerintük: GML, INTERLIS, Arc/Info ASCII GRID, Geo Tiff, shapeftle. A svájciak dolgoznak a problémán, a SIP javaslatuk nem végleges. Az e-levéltári szekcióban hangzott el S^atucsek Zoltán (MOL) „The advantage of latecomers" címmel a magyarországi e-levéltári projekt bemutatója is. A 4. témakörben (Online Access) elhangzott, valóban a témához tartozó előadások egy része — mint már említettük — nem ide valók voltak és sok meglehetősen átgondolatlan, vagy még csak tervezési szakaszban lévő projekt bemutatóját lehetett látni, ugyanakkor voltak figyelemre méltó előadások is. Az ilyen jellegű prezentációk közé lehet sorolni Albina Mosácka (Department of Cartography of the Institute of Geodesy and Cartography, Warsaw) - Marek Markee (Polska.pl portál) „How to access the digital heritage using an online map?" című előadását is. A varsói Geodéziai és Kartográfiai Intézet, valamint az akadémiai Kutató és Akadémiai Komputer Hálózat (polska.pl portál) valamint a Wroclawi Egyetem együttműködésében létrejött kutatási projekt a GIS eszközök használatával levéltári történeti térképek és iratok, fotók digitalizálásával és geo-infromációk hozzárendelésével térinformatikai rendszert hoztak létre. A rendszerben négy nagyobb városra vonatkozóan lehet elérni információkat, iratokat és képeket elérni. A dokumentumokat a bennük szereplő földrajzi adathoz igyekeznek kötni (pl. egy várostérképet az adott városhoz, egy hídvám-privilégiumot az adott település hídjához stb.) A látványos megjelenítésű projekt igen kevés dokumentumot tartalmaz, kérdésre adott válaszukban az előadók mindössze 600 dokumentum elérhetőségéről beszéltek. Az adatokat csak hely szerint lehet keresni, a digitalizált iratok megjelenítése is eléggé nehézkes (http://www.geoheritage.

polska.pl/). 91