Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - MÉRLEG - TÓTH ÁRPÁD: Polgári stratégiák (SZŰCS DIÁNA)

MÉRLEG TÓTH ÁRPÁD POLGÁRI STRATÉGIÁK ÉLETUTAK, CSALÁDI SORSOK ÉS TÁRSADALMI VISZONYOK POZSONYBAN 1780 ÉS 1848 KÖZÖTT Kalligram kiadó, BP., 2009, 261 P. A Benda Gyula emlékének felajánlott kötet az Agentura Pacis Posonium Egyesület keretében folyó Pozsony város történetei című program részeként jöhetett létre. A sorozat szerkesztői Czoch Gábor, Roman Holec és Kocsis Aranka. A mű szerzője Tóth Árpád társadalomtörténész, a Miskolci Egyetem tanára, az Urbs Várostörténeti Évkönyv szerkesztője, és a Hajnal István Kör tagja. Kutatási területe Pest és Pozsony városának társadalomtörténete a 19. században. Önszervezőpolgárok. A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban című műve a téma kutatói számára megkerülhetetlen. Pozsonyról szóló monográfiája négy nagy fejezetből áll, melyből három eltérő nézőpontból mutatja be a pozsonyi polgárságot, demográfiai tényezőkön keresztül leírja a városi társadalom tagolódását, és vázolja a polgári stratégiákat. A negyedik nagy fejezetben pedig az eredmények összegzését olvashatjuk. Tóth Árpád a mű bevezetőjében ismerteti a forrásokat, valamint a historiográfiai előzményeket is figyelembe véve rámutat azokra az okokra, melyek hatására a mikrotörténeti megközelítést választotta Pozsony társadalmának leírásakor. Az első, arányaiban a leghosszabb fejezet A reprodukció demográfiai feltételei címet viseli. Más, hagyományos várostörténeti művekkel ellentétben a demográfiai leírással nem a város népességének bemutatása és a város vonzerejének ismertetése a cél, hanem annak feltárása, hogy a demográfiai viszonyok milyen kereteket szabhattak a városi lakosok stratégiai döntéseinek. Ezek alatt a döntések alatt a szerző többek között az iskoláztatást, a pályaválasztást, valamint a házasodási érti. Az első pár alfejezet a népességszám, a népesség felekezeti és életkor szerinti megoszlása és a népességmozgás kérdését járja körül. A népesség felekezeti eloszlása például az egyes felekezetek házassági piacának nagyságát mutatja. A népesedés szerkezetét befolyásoló tényezők című, negyedik alfejezet tovább tagolódik. Itt vált át a szerző a makroszintű vizsgálatokról a családrekonstrukciókra. A nupcialitás kérdésével foglalkozva a pártában maradt nők arányának elemzéséről olvashatunk, hiszen ennek társadalmi elfogadottsága is egy képet adhat arról, hog}

7 vajon Pozsony társadalma a keleti vagy a nyugati mintához áll-e közelebb. Mint már utaltam rá, a szerző ebben a fejezetben már konkrét példákat is hoz, ráadásul minden társadalmi rétegből. Ennek eredményeként azzal szembesül az olvasó, hog}' mennyire különbözhetnek az általános modellektől az egyéni példák. Természetesen az első házasodás időpontjának vizsgálata sem maradhat el a demográfiai ismertetésből, de az eredményeknek a Hajnal vonallal történő összevetése sem, melyet a szerző egy 1804—1848-ig évtizedekre bontott táblázatban szemléltet. A házassággal kapcsolatos elemzések sora időtartamuk vizsgálatával folytatódik. A korszakban nem volt még bevett gyakorlat a válás, így a házas74