Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - FÜLÖP TAMÁS: „a köteles takarékossággal egyáltalán össze nem egyeztethető eljárás" — az alispáni lakás bebútorozása 1887-ben

Fülöp Tamás számlákat 1888. január 5-én, június l-jén, illetve október 9-én fizették ki készpénzzel. A búto­rok mellett kiegészítőket is vásárolt az alispán házaspár, mégpedig 1888. január 27-én Joannovits Döme fővárosi szőnyeg- és takaróboltjában nyírott ágyszőnyeget, flanel takarókat 36 forintért, 1888. október 9-én a Drózsa és társa cégtől két sodrony ágybetétet és vas esernyőtar­tót 30 forintért, valamint Steiner Jakab és fiai divatáru boltjában 8,50-ért függönyöket és „vi­aszkos" vásznat. 1 3 A beszerzéshez tetemes útiköltség is társult, hiszen a megrendeléshez, a kivá­lasztáshoz, a fizetéshez jó pár alkalommal fel kellett utazni a fővárosba, az összevásárolt több tonnányi bútort pedig Budapestről még le is kellett szállíttatni Szolnokra. A szállítmányozást a MAV Budapest-Arad pályafőnökség vonalán Heck Gusztáv „spedíciós" vállalkozása bonyolí­totta le, több részletben. Az aradi forgalmi főnökség feljegyzése szerint az első szállítmány 1887. december 18-án érkezett meg Budapest Duna-part állomásról Szolnokra, összesen 22 bú­torral, 1295 kg súllyal, amelyért 30 forint 5 krajcár szállítási díjat fizettek ki. 1 4 A következő adag bútor — 721 kg tömeggel — 1888. február 23-án, a harmadik bútorszállítmány 70 kg tömeggel 1888. március 23-án, a negyedik pedig 1888. április 11-én 30 kg tömeggel futott be a megye­székhely pályaudvarára. 1 5 „a dolog természetében fekvő" túlköltekezés" Az alispáni lakás bútorai tehát 1887 végén és 1888 tavaszán több részletben érkeztek Budapest­ről Szolnokra. A számlákból és a beszerzett tárgyak listája látható, hogy a vásárlásoknál nem a visszafogott takarékosság jellemezte az alispánt és feleségét. Ráadásul, miként az alispán által a törvényhatósági bizottság számára készített elszámolásból kitűnik, a vásárlás során a megye által megszavazott összeget jelentősen túllépték. A számadást benyújtó alispán minderről a követke­ző módon számolt be: „Midőn az összeg felhasználásáról szóló számadásomat, mely szánmvőileg megvizs­gáltatott, ide mellékelve bemutatni szerencsém van, szíves elnézését kell kérnem, hogy kiadásaimmal a megsza­vazott összeget túlhaladtam, de ez a dolog természetében fekszik; ugyan is egy lakrész bebútorozásánál teljes le­hetetlenség egy teljesen szabatosan meghatározott kereten belül mozogni, ami túlköltekezésemet menthetővé teszi. Ugyanazért tisztelettel kérem, hogy a 152 frt 03 krnyi túlkiadást utólagosan megszavazni és a „felszerelési alap "-bólfolyóvá tenni méltóztassék, mert ellenkező esetben kénytelen volnék egyes bútor darabokat a magam részére veiteknek tekinteni és megtartani, ami minden esetre a bebútorozás harmóniáját zavarná meg. v4 vár­nagy által aláírt leltári kivonatot, mely igazolja, hogy a beszerzett felszerelések a megye vagyon részeiülfelvétet­tek, mély tisztelettel ide zárom. "} b Az alispán naivnak tűnő mentegetőzése nehezen magyarázható, hiszen ilyen alapon a kiutalt összeg alatt is lehetett volna költekezni, de az eredetileg rendelkezésére bocsátott pénzösszeget 10%-kal meghaladó túlköltés — látva az összevásárolt bútorok listáját - aligha volt a megye felé indokolható. Bár a törvényhatóság közönsége nem emelt kifogást a vásárlások ellen, sőt, a túl­költekezés megtérítését is engedélyezte, a jó ízlés határát súroló, szükségtelen luxustárgyak sora mégiscsak szemet szúrt a kiadásokat végül jóváhagyó belügyminisztériumban. 1 7 Valószínűleg éppen ezért maradhatott fenn maga az irategyüttes is a vármegye levéltárában, hiszen a minisz­tériumi elszámoláshoz gyűjtötték össze — részben utólagosan — a kiadásokról készített számlá­kat. Hajdú Sándor — a csatolt számlákkal együtt - 1889. április 22-én nyújtotta be az alispáni la­kás részbeni bebútorozásáról szóló jelentését a belügyminisztériumhoz. 1 3 Joannovits Döme szőnyegkereskedő, Drózsa és társa vasbútor gyáros, valamint Steiner Jakab és fiai divatáru keres­kedő számlái. JNSZML Alispáni iratok CS 9/105. 1 4 Takács Károly üzletvezető levele Vezéry Ödön várnagynak. Arad, 1888. okt. 31. JNSZML Alispáni iratok CS 9/105. 1 5 Heck Gusztáv szállítmányozó vállalkozó szállítólevelei. Bp., 1888. febr. 23., márc. 23., ápr. 11. JNSZML Alispáni ira­tok CS 9/105. 1 6 Hajdú Sándor alispán jelentése Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvénvhatósági bizottságához. Szolnok, 1888. dec. 18. JNSZML Alispáni iratok CS 9/105. 1 7 JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 571/1888.1888. dec. 21. 60

Next

/
Thumbnails
Contents