Levéltári Szemle, 61. (2011)
Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - FÜLÖP TAMÁS: „a köteles takarékossággal egyáltalán össze nem egyeztethető eljárás" — az alispáni lakás bebútorozása 1887-ben
Fülöp Tamás vatalt helyezték el. A megyeháza épületének üzemeltetéséért a várnagy volt felelős, aki , jelügyel a székházban lévő épületek s hivatalos helyiségek jó rendben tartására, s tisztaságára"} A várnagynak kellett gondoskodnia a szükséges karbantartásokról, javításokról, az előfogatok kirendeléséről, és mindezekről jelentést kellett tennie az alispánnak. Befolyásos személynek számított a várnagy az épületen belül, hiszen felügyelete alá tartoztak a belső szolgaszemélyzet tagjai (portás, hivatalszolgák, háziszolgák), illetve a tiszti hajdúk (két lovas, hat gyalogos hajdú és egy őrvezető) is. Fizetési kategória alapján a várnagy évi 500 forintos jövedelme, 2 forintos napidíja és természetbeni juttatásként biztosított lakhatása a megyei tisztviselők között igen jónak számított, amelyhez a vármegyei tisztikar tagjait megillető szabadság is járt. A megyeháza felépítése előtt 1877— 1878-ban a várnagyi feladatokat Kotán János látta el, majd 1879-től Szűcs Antal vette át e szerepet. A központi tisztikar tagjai között azonban már 1879-ben ott találjuk Vizéry Ödönt, a későbbi várnagyot is — ekkor még a központi írnokok sorában — akit 1878-ban Sipos Orbán alispán hívott meg Szolnokra, később Batthyány József főispán titkárának választotta, és 1881-es távozásakor kinevezte a várnagyi tisztségre. 2 Vezéry 1841. május 2-án születtet Nagybányán, jogászként kezdte karrierjét, majd 1861-ben Szatmár vármegye aljegyzője lett, de egy évvel később otthagyta hivatalát, a fővárosba költözött, ahol a királyi jogügyi igazgatóságon helyezkedett el, majd pályáját elhagyva, színészként, műfordítóként próbált érvényesülni. 3 Az új megyeszékhely és az alispáni meghívó vonzotta Szolnokra, ahol úgy tűnik, a várnagyi szerep testhezállónak bizonyult számára. Vezéry várnagy rövidesen a Tisza-parti város ismert személyisége lett, széles közéleti tevékenységet fejtett ki, fontos szerepet vállalt az 1896-os millenniumi ünnepségek megyei szervezésében, szerkesztője és kiadója lett az 1899-ben alapított, hetente két alkalommal megjelenő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok című vármegyei közéleti hírlapnak is. 4 JászNagykun-Szolnok vármegye várnagya 1905 végén — tiszteletbeli főjegyzőként — háládan szerepet kapott a Fejérváry-kormány által törvénytelenül kinevezett kormánybiztos-főispán, Lenk Gyula beiktatási ceremóniáján. A csendőrség jelenlétében lebonyolított beiktatási közgyűlés jegyzőkönyvének vezetéséért a nemzeti ellenállást támogató törvényhatósági bizottság fegyelmi eljárást indított ellene, és a megyeházán nemkívánatos személlyé vált. 5 A darabontkormány bukása után a politikai támadások miatt nyugdíjazását kérte, a közélettől történő visszavonulásával együtt Jász-Nagykun-Szolnok megyében a várnagyi tisztség is megszűnt. A tekintélyes kort megélt Vezéry nyugdíjazása után ismét vállalt közéleti szerepet, lapja szerkesztését 47 éven át, egészen élete végéig folytatta, és támogatta a szolnoki állandó színház megteremtését is. 1937. január 27-én hunyt el. 6 A megyeháza emeleti részén kialakított főispáni lakosztály állapotáról egy 1885-ös belügyminiszteri leiratra adott válaszból értesülhetünk. Ekkor a minisztérium országosan fel kívánta mérni, hogy „a megye főispánja részére a megye székházban vagy azon kívül fenntartott természetbeni lakás és hivatali helyiség hány és milyen alkatrészekből áll"? A megyei hivatali szervezetnek, jóllehet maga az épület alig hét éve volt használatban - „minthogy a székházpnkbanifőispáni lakás különböző időkben különböző terjedelmű volt" - nem jelentett egyszerű feladatot összeszedni és postafordultával megküldeni az adatokat. Csupán az ismételt minisztériumi felszólítás tette meg a kellő hatást, és Bagossi Károly főjegyző — Hajdú Sándor alispán nevében — tervekkel alátámasztott alapos 1 SÍPOS, 1880.11-13. 2 HIRN-ZSADÁNYT, 1928. 3 SZÉKELY, 1994. 4 SÍPOS, 1880b. 378.; Vő.: SZURMAY, 2000. 76-79. 5 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: JNSZML) Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 800, 801/1905. 1905. dec. 29. 6 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok; 1937. febr. 21.; Nemzeti Jövőnk, 1937. jan. 30. - Ezúton is szeretném megköszönni Kósa Károly könyvtárosnak a nekrológok felkutatásában nyújtott segítségét. 7 Belügyminiszteri leirat a főispáni lakás állapotával kapcsolatban. Bp., 1885. szept. 5. JNSZML Alispáni iratok CS 9/80. 58