Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - KERESZTES CSABA: A Magyar Élet Pártja megszervezése 1939 tavaszán

Keresztes Csaba tása. Párttag lehetett minden huszonegyedik életévét betöltött nem zsidó állampolgár. Különbséget tettek a választójoggal rendelkező és választójog nélküli párttagok között, és külön „Belépési nyilatkozatot" rendszeresítettek a választó és a nem választó tagok részére. Legfontosabb feladatként a választójoggal rendelkező férfiak beszervezése szerepelt, de „ahol a helyi viszonyok" ezt „megkívánták", külön női csoport is kialakítható lett. A női csoportnak morális, egészségügyi, és háziipari szolgálatot kellett ellátnia, de részletes feladatkört nem írtak elő számukra, ezt a későbbiekben szándékozták elvégezni, és a pártszervezés kezdeti stádiumában egyelőre a korábbi NEP hagyományok továbbvitelére támaszkodtak: „Ha a szervezetnek alkalmas nőtagja nincsen, a női csoport élére is férfi csoportvezető állítható". A férficsoportnak népművelési, gazdaság, szervezési, és propaganda tevékenységet írtak elő. Az ifjúságtól műkedvelő előadások, vitaestek, sportünnepélyek és egyéb összejövetelek rendezését várták, illetve felvonulások és kiállítások rendezését, olyanokét, amelyeknek „tudás és jellemerősítő hatása van". Az ifjúsági csoport élén Parancsnok állt. A választójoggal rendelkezők párttagok külön irányítás alá kerültek. Az ő megszervezésükre hoztak létre a gyors mobilitást biztosítani tudó ún. tizedesi intézményt. Az egymás szomszédságában lakó tíz választó felett állt egy „tizedes". Ez a választók közveden felügyeletét jelentette egy olyan vezető által, aki szinte familiáris kapcsolatban állt a környezetében élőkkel. A szervezési szabályzat szerint: „ha ugyanazon a házakban nem választók is laknak, azokat létszámukra való tekintet nélkül kell a választók mellett ugyanahhoz a tizedeshez beosztani". Mindezt szavazókörzetenként kellett megoldani, de családi, vagy más okok miatt, a tizedes váltás lehetőségét megengedték. Öt tizedes vezetője a szervező. Ugyanazon szavazókörzetbe tartozó szervezők munkáját a körzetvezető irányította, aki mellett az írásbeli munkát a körzeti titkár végezte. Felettük állt a községi (illetve városi) pártvezető, aki a helyi szervezet vezetője volt, akinek pártirodáját a községi (városi) titkár vezette. Mellettük állt nemcsak az állandó hírszolgálat biztosítása céljából, hanem bármely tisztségviselő akadályoztatása esetén - a vármegyei elnök előzetes hozzájárulásával — a helyettesítési jogkörrel rendelkező, szavazókörzetenként kialakított „Híradó szakasz", amelyet „Híradó osztagok" alkották, élükön az osztag parancsnokokkal\ akik személyére a felső vezetés azt is megszabta, hogy lehetőleg a katonaságnál tiszti, vagy altiszti rangot elért, teljesen megbízható emberek állíttassanak. Ahol ilyen szervezet nem volt kiépíthető, ott a munkakörét az ifjúsági csoport vette át.

1

6 Az országos pártvezér által kinevezett pártvezető, a községi párttitkárral egyetemben szavazókörzetenként nevezte ki a körzetvezetőt és a körzeti titkárt, és esedegesen a híradó osztag parancsnokát. A névsort kötelesek voltak beterjeszteni a vármegyei elnökhöz, aki legfelső kinevezési jogkörrel rendelkezett. A kijelölés útján megbízott szervezők személyénél nem volt fontos, ha korábban más párt tagja volt, csak megbízhatónak és alkalmasnak kellett lennie. Legfontosabbnak a tizedesek kijelölését ítélték. Nagyobb lakosságszámú helyeken szavazókörzetenként tartották meg a tizedes kijelöléseket. Amíg a megfelelő személyt meg nem találták, addig a vezetők is vállalhattak tizedesi feladatokat, amellyel kifejezésre juttathatták „a tizedesi tisztség fontosságát és jelentőségét". A kijelölt tizedeseket a vezetőség kereste fel, és hozta tudomásukra, hogy a pártvezetés „tizedesi tisztségre" jelölte őket. Aki elfogadta ezt, annak a szervező átadta a választók számára készített fehér színű belépési nyilatkozatot, és választó jogosultsággal nem rendelkezőknek pedig kék színűt. A tizedesekre nehezedett a párt megszervezésének feladata, ezért külön kinyomtatták a nekik szóló feladatokat. Az ő kötelességük volt a „Magyar Élet Pártja" című kiadványt pontosan ismerni, és annak tartalmát a választók felé közvetíteni. A tizedesek felkeresték az alájuk tartozó választópolgárokat és a szóró anyag segítségével agitációt folytattak a pártba való beléptetés érdekében. A kinyomtatott röpiratokat szintén ők osztották szét körzetükben.

1

7 1

6 Uo. 4-5. 1

7 Uo. 6-7. 50