Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 3. szám - SZAKOLCZAI ATTILA: Vas Gál tanúsága - Bevezetés a peres iratok ötvenhat forrásaként való használatához

S^akolcs^ai Attila Noha nem zárható ki, hogy Vas Gált a lakóhelye és a Blaha Lujza tér között lévő Baross térrel kapcsolatban már első kihallgatásakor faggatták, mégis, hog)' ez már az első kihallgatáson szóba került, azt valószínűsíti, hogy magától (is) beszélt (volna) a Baross térről. Kizárt azonban, hogy ott részt vett fegyveres harcban (amiről állítólag a Keletiben vallomást tett), és kizárt az is, hogy huzamosabb ideig vett volna részt igazoltatásban (amit állítólag a VIII. kerületi kapitányságon és a vizsgálati osztályon vallott). Végül még inkább kizárt, hog}' a fegyverhez nem értő fiú bármennyi ideig is részt vett volna, részt tudott volna venni a pártház ostromában. A Baross téren november 4-e előtt nem volt fegyveres harc; október 30-a előtt nem folyt rendszeres igazoltatás, de valószínűtlen is, hogy a gyengeelméjű fiatalt több napon át megtartotta volna egy csoport, miként a házban lakók (bárha jóindulatúan hamis) vallomása sem teszi valószínűvé, hogy huzamosabb ideig távol lett volna otthonról. És kizárt, hogy a katonai kiképzésben nem részesült fiú a tér túloldaláról (a harcban állítólag részt vevők háta mögül) lövöldözött volna a pártházra. Mindaz, ami a jegyzőkönyvben szerepel, és nem szerepel a Köztársaság térről, azt valószínűsíti, hogy amennyiben Vas ott volt, csak távolról nézelődött egy rövid ideig. Ezt igazolja a hely, a térnek a pártháztól legtávolabbi sarka: a bátrabbak ennél sokkal közelebbről figyelték az eseményeket. Ezt igazolja, hogy a kocsik és vonatok iránt gyerekesen érdeklődő fiú (akit ez a szenvedélye juttatott rendőrkézre a Keletiben) nem beszélt a harckocsikról, amelyekre pedig valószínűleg emlékezett volna, ha látja őket, hiszen azok a kocsiknál és vonatoknál is érdekesebbek eg}' kisfiú számára. Ha nem látta a páncélosokat, az azt jelenti, hogy hamar otthagyta a veszélyes környéket, hiszen az első harckocsi a lövöldözés kezdete után mintegy egy órával jelent meg a téren. 1957 februárjában nagy fogásnak számított a politikai nyomozók számára Köztársaság téri ostromlót (gyilkost) fogni. Vas Gál esetében okkal merült fel a gyanú, hiszen lakóhelyéről a belvárosba vezető út a Köztársaság tér mellett vezetett el, vallomása szerint járt a Baross téren, ahol a vizsgálók tudomása szerint olyan fegyveres ellenforradalmi csoportnak volt a bázisa, amelyet az ostrom egyik résztvevőjének tudtak, okkal feltételezhették tehát, hog}

7 a fegyveres ellenforradalmár részt vett az ellenforradalom legszörnyűbb akciójában. Összességében a helyzet hasonló ahhoz, ahogy Vasnak a Kertész utcában látottakról tett közlése a jegyzőkönyvekben ellenforradalmi cselekménnyé vált: láthatta, hog}' a Baross tér és a Fiumei út sarkán fegyvereket osztottak, láthatta, hog}' lövik a pártházat, ám szerepe a jegyzőkönyvekben szemlélődésből cselekvéssé vált. Szendefi Pál vallomása alapján megállapítható, hog}' a legtöbb valóságalapja a Róna utcával kapcsolatban felvett jegyzőkönyveknek van. Erről nem tudott Deák Béla, az ottani harci cselekmények nem voltak benne a köztudatban, arról csak Vas Gáltól értesülhettek a nyomozók. A Keletiben történt kihallgatásán még csupán arra derült fény, hogy két lakóhelyi ismerősével fegyvereket vittek lakásukra, melyeket [később] egy kertés% segítségével elástak".

i

b A Víg utcában derült ki, hog}' a puskákat két vag}' három napig maguknál tartották, hog}' a Róna utcában részt vegyenek a szovjet csapatok elleni harcban, de amikor megjelentek a páncélosok, mégsem lőttek, mert megijedtek. Érdemben ezt tartalmazza a vizsgálati osztályon felvett első jegyzőkönyv is, azzal a különbséggel, hog}' aszerint már négy napig volt náluk a fegyver: azokat október 25én szerezték, és 28-án rejtették el. Szendefi vallomásából azonban kiderül, hog}' a nyomozók ezúttal is felnagyították a Vastól hallottakat. A történetnek ez a része november 5-én kezdődött. Ez nem a cselekmény idejének öncélú pontosítása, a két periódus alapvetően különbözött: az októberi harcok idején leginkább szándékos, rendszerellenes akció eredményeként lehetett fegyverhez jutni - meg kellett szerezni valamelyik raktárból vagy elvenni az ellenségtől —, ellenben november 4-én és a következő napokban könnyen (véletlenül is) hozzá lehetett jutni eldobott puskákhoz vag}' géppisztolyokhoz. Amennyire Szendefi vallomásából megállapítható, így történt velük is: elmentek megnézni a kilőtt páncélost, ott fegyvert kaptak, sőt állítólag a hasz5

6 ÁBTL 3.1.9. V-141410. A BRFK VIII. kerületi rendőrkapitányság jelentése, 1957. február 4. 20