Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - HÍREK - KÖRMENDY LAJOS: Az EAG és az EHC budapesti ülése. 2011. május 11-13

Hírek. Nemzeti Könyvtárral közösen, melyben további szempontok alapján vizsgálják a légszennyezettséget és a levegőtisztítási lehetőségeket. Szlovéniában az előbb ismertetett finn felméréshez hasonló átfogó vizsgálatot végeztek a közlevéltárakban és néhány egyházi levéltárban, az eredményeket pedig egy vaskos kötetben publikálták. Náluk a vizsgálat középpontjában a kockázatfelmérés állt, aminek módszertanát Stefan Michalski, kanadai szakember dolgozta ki. A felmérés kimutatta, hogy a szlovén levéltárakban a legnagyobb veszélyt a helytelen anyagkezelés (mozgatás, szállítás), a nedves falak, szivárgó csövek, a túl magas hőmérséklet és a nem megfelelő páratartalom (túl párás vagy túl száraz levegő) jelenti. A szűkös levéltári költségvetés Szlovéniában sem enged radikális változtatásokat, felújításokat, azonban, mint az előadó megállapította, a levéltári dolgozók állományvédelmi tudásának fejlesztésével, nagyobb gondossággal, munkaszervezéssel is sokat lehetne javítani az őrzési körülményeken. Az EHC tavalyi hágai találkozóján már beszámoltam a külföldi koLlégáknak a raktárak minősítésével és kockázatelemzésével kapcsolatos eredményeinkről, illetve bemutattam az ezzel kapcsolatos informatikai rendszerünk tervét, működési elvét. Az eltelt közel egy évben jelentősen előreléptünk, és a budapesti ülésen már a rendszer alfa verzióját tudtam bemutatni. A rendszer alapja egy közel 170 kérdésből álló elektronikus kérdőív. A kérdések tíz téma szerint csoportosulnak (pl. biztonság, tűz- és vízvédelem, légviszonyok, légszennyeződés), és minden egyes válaszhoz a számítógép egy kockázati értéket rendel. A kockázati értékek nullától tízig terjednek, a nulla azt jelenti, hogy nincs kockázat, a tízes pedig, hogy akut veszély áll fenn. A kérdőív kitöltése után a rendszer minden kérdéscsoportra külön-külön és összességben is kiszámítja a kockázati besorolást, valamint veszélyeket jelez, kommentárokkal, tanácsokkal látja el a felhasználót, például felhívja a figyelmet a helytelen állványzatbeépítés miatt kialakult légzsákok és a penész megjelenése közötti összefüggésre. Fontos dolog, hogy a raktárakban mért hőmérsékleti és páratartalmi adatok importálhatók a rendszerbe, amely azokat súlyozottan értékeli, és az előbb leírt módon kockázati szempontból minősíti. A rendszer lehetővé teszi, hogy akár egy ádagos, alapos állományvédelmi szakismeretekkel nem rendelkező levéltáros is mindenre kiterjedő, objektív felmérést készítsen egy levéltári raktárról. A szoftver nagyban segítheti a professzionális szakembereket is, ugyanis jelentősen megkönnyíti a felméréshez szükséges több száz tényező, illetve több ezer adat objektív mérlegelését az összefüggések figyelembe vételével. A rendszer internetes bázisú, azaz bárhonnan, egyszerre többen is tudják használni. Elképzelésünk szerint az Országos Levéltár ingyenes, többnyelvű szolgáltatásként fogja felajánlani a rendszert hazai és külföldi levéltáraknak, könyvtáraknak. A megvalósításhoz azonban szükségünk lenne még 6-8 millió forintra, hogy a számítógépes programozást befejezhessük. Az ülésen több, nagyon érdekes információt hallottunk a jelenlévő kollégáktól: — Szlovákiában a Nemzeti Levéltár, a Nemzeti Könyvtár összefogásában Túrócszentmártonban kiépítenek egy 20 tonna/év kapacitású papírsavtalanító központot. — Szintén a savtalanítással kapcsolatos egy kutatási projekt indítása Németországban: új eljárással kísérleteznek, melynek lényege, hogy a savsemlegesítő magnéziumot szeretnék felváltani kálciummal. Az első eredmények csak jövőre várhatók. — Lengyelországban hozzákezdtek egy új levéltári épület építéséhez, ami az első, eleve levéltári célú épület lesz az országban. — Hollandiában elfogadták egy új, 250 km anyagot befogadó raktárépület beruházásának a tervét. Az épület energiatakarékos lesz (lásd fentebb: passzív ház). — Svédországban alacsony hőmérsékletű, oxigénszegény tárolással kísérleteznek. Megvizsgálják ezen kívül a 20 évvel ezelőtt savtalanított iratok állapotát és a nyomtatott iratok festékeinek tartósságát. 107