Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - MÉRLEG - ERDÉSZ ÁDÁM: Békés megye története (KÓSA LÁSZLÓ)

Méri eg A Rákóczi — szabadságharc után újjátelepülő és önálló társadalmi karaktert kiformáló, a mezőgazdasági termelés országos viszonylatú jelentőségében magára találó megye szerves fejlődése — a kétségtelenül meglévő belső feszültségek mellett — a 20. században külső okok folytán megtört, zaklatottá, máig hatóan bizonytalanná vált. A szerző dolga ezzel a századdal kapcsolatban volt a legnehezebb. Fenntartva az 1990 előtti helytörténet méltatását, tudjuk, hogy az kényszerűen igazodott a politikai-ideológiai sorompókhoz is. Erdésznek gyakran elsőként kellett ezeken felülemelkedve új értelmezéseket nyújtania. így jutott el műve végpontjához, a közeli múlthoz, amire ezúttal is érvényes — a soha el nem koptatható, mert igaz történetírói közhely - még nincs meg a történeti távlat az események reális értékeléséhez. Az előzmények vázolása sokban segít annak megértésében, hogy az 1990 körüli politikai változások után — Magyarországon bizonyára több más megyével és településsel együtt - a hullámzó kétségek és a föl nem adható remények között él Békés megye is. A tetszetős külsejű, ízléses nyomdai kivitelezésű könyvecske egyeden nagy hibája, hogy nehéz hozzájutni. A Békés Megyei Önkormányzat által 2008-ban kezdeményezett „megyejárás" eredményeként született. Ennek során - miközben a helyi önkormányzatok gondjaival közvetlenül igyekezett megismerkedni - a megyei önkormányzat településenkénti rendezvényeken ismertette munkáját és közszolgáltatásait. Ezen alkalmak során, megyetörténeti kiállítását bemutatva, szóhoz jutott a megyei levéltár is, az elhangzottak summája Erdész Ádám műve. Érthető, hogy a népszerű munkának nincsenek lábjegyzetei, szakirodalom és források megjelölése sem kísérik. Mégis túllép a tudományos eredmények népszerűsítésének körén. Számos új következtetést és fölvetést fogalmaz meg. Kiegyensúlyozott benne a társadalom-, a gazdaság- és a művelődéstörténet aránya. Kínálkozó pontokon és metszetekben rendszerint elsőnek kapcsolja össze az országos történet és e vidék történetének alakulását, értékeli viszonyukat. Szigorúan ragaszkodik a szakszerűséghez, szöveg közben gyakran utal szerzőkre, művekre, forrásokra, azaz mindenestül úgy olvasható, mint egy - majdan akár egyeden szerző tollából születő, akár munkacsoportban elkészülő — klasszikus értelemben vett nagyszabású Békés megye monográfia foglalata. Kása László 2011. július 5-én került sor az ELTE Egyetemi Levéltár épületének felújítását megünneplő „avató" ünnepségre Az ünnepségen jelen volt Borsodi Csaba rektorhelyettes, részt vettek a Magyar Felsőoktatási Levéltárak Szövetségének tagjai, valamint képviseltette magát a Budapesti Fővárosi Levéltár is. A 2007-től a Maglódi úton működő Egyetemi Levéltár homlokzati felújítása az egyetem központi költségvetéséből történt. Nem csak az épület, hanem a környezete is megszépült a zöld övezet gondozásával. A felújítást az egyetem közbeszerzéses eljárás keretében végeztette el, a kivitelezési munkálatokat a nyertes NHA építőipari cég végezte el. Az intézmény itt őrzött iratai végre méltó környezetbe kerültek, és az ide látogató kutatók, ügyfelek az egyetem hírnevéhez méltó helyen kutathatnak, illetve intézhetik ügyeiket. 92