Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - II. A magyarországi levéltárak finanszírozási helyzete

Levéltári Kollégium időszak elején 7440, tavaly pedig 6823 eFt volt, azaz a kiindulási szinthez képest 6,86%-kal, illetőleg 8,29%-kal csökkent. E számadatok — amelyek közötti eltérés annak következménye, hogy e hat év alatt emelkedett a szakmai, és kevesebb lett a nem szakmai munkatársak száma —, egyértelműen azt mutatják, hogy a városi levéltárak nagyobb megrázkódtatás nélkül át tudták vészelni a 2007 után az önkormányzati szférát sűjtó folyamatos és drasztikus elvonásokat. Jóllehet 2005 és 2010 között tíz fővel emelkedett a városi levéltárakban alkalmazott munkatársak, azon belül pedig 10,5 fővel a szakmai munkatársak száma, ám miután az intézmények iratanyaga azokat meghaladó mértékben növekedett, összességében szintén magasabb lett az egy munkatársra, illetőleg az egy szakmai munkatársra jutó iratanyag mennyisége. Az egységnyi iratanyagra jutó költségvetési összbevétel nagyságát tekintve az öt városi levéltár eltérő helyzetben — míg Győr Megyei Jogú Város Levéltárában 14 175 Ft, addig Vác Város Levéltárában pedig 37 727 Ft - voltak 2005-ben, és némelyikük az ádagostól illetőleg társintézményeiktől erősen eltérő utat jártak be a hat év alatt. Mint fentebb említettük, az öt közül három városi levéltár költségvetési összbevételének összege magasabb volt 2010-ben, mint 2005-ben, de az összes levéltárat érintő iratgyarapodás miatt közülük csak kettő esetében mondható el, hogy emelkedett az egy iratfolyóméterre jutó költségvetési bevétel összege. Ez az öt intézmény összesített adatait tekintve a legmagasabb — nyilvánvaló összefüggésben az összbevétel akkori nagyságával - 2007-ben volt (29 033 Ft), és a 2005. évi 28 637 Ft-tal szemben 2010-ben — a fenntartói támogatás valamint a bevételek főösszegének csökkenéséből, illetőleg az iratgyarapodásokból fakadóan — már csak 24 264 Ft-ot tett ki, ami a vizsgált időszak alatt 15,27%-os csökkenést jelent, ám még így is csaknem háromszorosa a megyei levéltárakban 2010-ben egy iratfolyóméterre eső bevételi főösszegnek (8926 Ft). A városi levéltárak 2005 és 2010 közötti finanszírozásának és költségvetéseik alakulásának legfontosabb tanulságai a következők: A számukra biztosított fizikai és pénzügyi feltételek, de mindenekelőtt az intézményi költségvetések kialakításának logikájában meglévő alapvető eltérések következtében a városi levéltárak között 2005-ben sem voltak és 2010-re sem alakultak ki olyan jelentős, indokoladan és magmagyarázhatadan financiális és kondicionális különbségek, mint amilyenek a megyei intézmények között megvoltak, sőt el is mélyültek a vizsgált időszak során. Az öt városi levéltár közül három költségvetési bevétele — az őket fenntartó területi és a települési önkormányzatokat 2006 óta keményen érintő pénzügyi megszorítások ellenére is nominálisan magasabb volt a vizsgált időszak utolsó évében, mint az elsőben. Összességében a magyarországi városi levéltárak költségvetési bevételei 2010-ben a 2005. évi szint 99,24%-át tették ki. Mindez olyan pénzügyi feltételrendszer közepette történt, amelynek legfőbb jellemzője az volt, hogy az intézmények számára fenntartóik által adott támogatás nominálisan 4,18%-kal kevesebb lett. Ez azt mutatja, hogy 2005 és 2010 között a városi levéltárak a fenntartóiktól érkező támogatás csökkenésének csaknem teljes egészét kompenzálni tudták saját bevételeik és átvett pénzeszközeik növelésével. Az intézmények kiadásait elemezve megállapítható, hogy az öt levéltár összkiadásainak közel 65%-át a személyi kiadások és járulékok, csaknem 30%-át a dologi kiadások, 0,80%-át az egyéb kiadások és valamivel több, mint 4,27%-át a felhalmozási kiadások tették ki. Miközben az öt levéltár által őrzött iratanyag a 2005. évihez képest 2010-re igen jelentősen, valamivel több, mint 17%-kal növekedett, költségvetési kondíciók kiegyensúlyozottsága, valamint saját bevételeik és átvett pénzeszközeik növelése révén az intézmények egyeden munkatársukat sem kényszerültek elbocsátani, sőt Budapest Főváros Levéltárában 2010-ben tíz fővel több dolgozott, mint 2005-ben. A megyei és a városi levéltárak összesített költségvetéséről, munkatársi állományáról és iratanyagáról készített összehasonlító táblázatok a fentieken kívül azt is egyértelműen igazolják, hogy az egy levéltári munkatársra/szakmai munkatársa jutó költségvetési összbevétel, illetőleg iratanyag, továbbá az egy iratfolyóméterre jutó költségvetési összbevétel a városi levéltárak körében lényegesen jobb és kedvezőbb volt már a vizsgált idő42 I