Levéltári Szemle, 61. (2011)
Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - II. A magyarországi levéltárak finanszírozási helyzete
Állásfoglalás és bi ^o 11sági je le n tés 2011 radvány és a csökkenés összege nagyjából kiegyenlítette egymást, tehát a megállapított költségvetést évente felhasználta az intézmény, és a maradványt pedig „görgette" maga előtt a következő évre. A MOL a kiadásainak ádagosan 20,8%-át fordította dologi kiadásokra, amelyek aránya 2006-tól induló folyamatos növekedés után 2009-ben volt a legmagasabb: 23%, azóta némileg csökkent. A felhalmozás mértéke átlagosan 5,3% volt, ugyanakkor egyre csökkenő mértéket mutat: a 2005. évi 9%-hoz képest 2010-ben mindössze 2% volt, ami arra utal, hogy az intézmény kénytelen volt a kiadásai jelentős részét rezsiköltségekre (villany, gáz) és karbantartásra fordítani és egyre kevesebb jutott a szakmai eszközökre. A MOL, csak úgy, mint a megyei levéltárak, kiadásainak közel háromnegyedét bérköltségre fordítja, 2005 és 2010 között ádagosan 72,9%-ot (a legalacsonyabb: 2005: 70%, a legmagasabb: 2006: 74,5%). Az őrzött iratanyag tekintetében a következőket állapíthatjuk meg: hat év alatt 9,2 km-nyi anyaggal, tehát majdnem egy átiagos megyei levéltárral növekedett a levéltári anyag. A főállású munkatársak száma csupán 2005-ről 2006-ra növekedett: 264 főről 274-re, de innen lényegében véve folyamatosan csökkent: 2008-ra 257-főre, ami 2009-ben 262 főre emelkedett és 2010-ben is ez volt az létszám. Ezen belül a főfoglalkozásúak létszáma a 2006. évi 266-ról drasztikusan csökkent 223-ra (14%-os visszaesés). Ugyanakkor a szakmai állomány aránya fokozatosan növekedett: a 2005. évi 182-ről 2010. évi 215-re (18%). Az egy munkatársra jutó költségvetési bevétel 2005-től jelentősen, 15%-al csökkent 2010re, míg a szakmai munkatársakat tekintve közel 30%-os a visszaesés. Eközben az egy munkatársra jutó iratanyag mennyisége 13%-al emelkedett, ugyanakkor az egy szakmai munkatársra jutó iratanyag 5%-al csökkent, tehát a MOL a nem szakmai munkatársi állománya terhére tudta tartani az egy szakmai munkatársra jutó iratanyag ádagot. A MOL 2005 és 2010 közötti finanszírozásának és költségvetéseik alakulásának legfontosabb elemeit feltárni és bemutatni kívánó, fentebb ismertetett, illetőleg a mellékletet képező táblázatokban megtalálható adatokból levonható, meglátásaink szerint legfontosabb tanulságok a következők: 2005-től 2010-ig fokozatos és a végére súlyossá váló támogatáscsökkenés tapasztalható, eközben a munkatársak száma nem változott lényegileg, az őrzött iratanyag viszont több mint 9000 ifm-rel növekedett. Összesében a MOL valamivel jobban áll, mint a megyei levéltárak, de nagyon elmarad a városi levéltáraktól. Jól támasztja alá ezt a megállapítást, hogy az egy munkatársra jutó költségvetési támogatás összege a megyei levéltárakéhoz képest 15%-kal magasabb, de a városi levéltárakéhoz képest közel 20%-kal alacsonyabb, ugyanígy az egy iratfolyóméterre jutó költségvetési összbevétel a MOL esetében 67%-kal magasabb, mint a megyei levéltárakban, de 61%-kal alacsonyabb a városi levéltárakéhoz képest. 25