Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 2. szám - I. A területi általános levéltárak önkormányzati versus állami fentartása illetve a levéltárügy és az iratkezelés felügyelet ágazati irányításának kérdései - Javaslat a területi általános levéltárak állami fenntartására és a Nemzeti Levéltári Igazgatóság létrehozására

Állásfoglalás és b i 11 s ági j e l e n t é s 20 11 2. Az Igazgatóság végzi a levéltári anyag és a kulturális javak körébe tartozó magániratok esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben meghatározott örökségvédelmi feladatokat, illetve rendelkezik az ehhez szükséges, a jogszabályban rögzített anyagi források fölött. Indokolás: Az Ltv. hatálya alá tartozó kulturális javak védelmét jelenleg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal látja el. A feladat Igazgatóságnak való átadása elősegítheti az egységes levéltári gyakorlat kialakítását, várhatóan a védetté nyilvánítások számának emelkedésével járna, az eljárások hatékonyabban hasznosítanák a szervellenőrzések, illetve a levéltári anyag védelmének tapasztalatait. b) A közfeladatot ellátó szervek által használt adatkezelési, nyilvántartási szoftverek akkreditálásában való részvétel (egyetértési jog gyakorlása - a feladat a KIM-nél marad). c) A levéltárak alapításával, működésével kapcsolatos nyilvántartások vezetése. Az Igazgatóság (elnöke) — hatósági jogkörében — első fokú hatóságként jár el, döntése ellen bíróság előtt lehet fellebbezéssel élni. 3. A javasolt megoldás költségvetési kihatásai Számítások szerint a 20 területi (megyei) általános levéltár

3 éves finanszírozási igénye — a 2007— 2009. évi bázisadatokat figyelembe véve - 2,1 milliárd Ft. Ehhez számíthatjuk hozzá még Budapest Főváros Levéltára 650 millió Ft-os költségvetését. Az állam a ma már ádáthatadan és más feladatokra szánt összegekkel összevont kulturális normatíva (fejkvóta) keretében jelentős összegeket biztosít az önkormányzatok részére, közöttük - nem elkülönített módon - a levéltár fenntartására. Igaz, ez a normatíva nem fedezi a működéshez szükséges költségeket, azokat a fenntartó önkormányzatok — ma már egyre nehezebben és egyre kisebb mértékben — más bevételeikből pótolják ki. Ebből az következik, hogy állami fenntartásba vétel esetén a levéltárügyre az önkormányzatok által fordított forrásokat, a (normatív vagy egyéb módon adott) támogatások szűkítésével, vissza kell tartani a központi büdzsében, vagy a szükséges költségvetési keretösszeget ettől eltekintve kell biztosítani. A fenti összegre lenne szükség annak érdekében, hogy a magyar nemzet kulturális örökségét képező, illetve a közigazgatás folyamatos működéséhez, az állampolgári jogok gyakorlásához nélkülözheteden dokumentumok biztosan fennmaradjanak és hozzáférhetővé váljanak. (Mivel a Magyar Országos Levéltár és a szaklevéltárak működési költségeit a központi költségvetés már most is biztosítja, így a javasolt megoldással az állam a magyarországi levéltári anyag 95%-át őrző közlevéltárak teljes hálózatának fenntartását biztosítaná közvetlenül.) Érdemes azt is megjegyezni, hogy a területi általános levéltárak működési költségeik mintegy 75%-át személyi bérekre fordítják, így az ezekre eső járulékok is a központi büdzsébe jutnának vissza. Véleményünk szerint a jelenlegi finanszírozottsághoz képest nem jelentene jelentős többletköltséget a megyei levéltárak állami fenntartásba vétele, sokkal inkább a finanszírozás egyszerűsödésével, hatékonyabb felhasználásával számolhatunk. A javaslat kapcsán jeleznünk kell, hogy a megyei levéltárak által használt, döntően önkormányzati tulajdonban lévő ingadanok helyzetét a javaslat elfogadása esetén rendezni kell. Az Igazgatóság működési költségei kapcsán egy 20 fő státusszal működő intézménnyel kell számolni, ami kb. 170 millió Ft éves költségvetést feltételez. Ehhez járulna még a szakfelügyeleti rendszer működtetésére jelenleg is szánt kb. 20 millió Ft. A költségek egy részét a szak3 Győr-Moson-Sopron megyében két megyei levéltár üzemel, Győr, illetve Sopron székhellyel. 23