Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - HÍREK - A nagyhalászi Hevra-könyv reprintjének bemutatója Nyíregyházán (KATONA CSABA)

Hírek, A NAGYHALÁSZI HEVRA-KÖNYV REPRINTJÉNEK BEMUTATÓJA NYÍREGYHÁZÁN 2010. december 10-én került sor Nyíregyházán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban arra a könyvbemutatóra, amelynek szomorú aktualitást kölcsönöz, hogy az ott és akkor prezentált reprint kötet fordítója, egyben bevezetőjének írója, Raj Tamás nyugalmazott országos főrabbi március elején távozott az élők sorából türelemmel viselt súlyos betegség után — e rövid beszámolóval tehát az ő emlékének is adózik e sorok olvasója és írója egyaránt. A zsidóság újkori integrációja, a 19-20. század polgárosodó magyarországi társadalmába való beilleszkedése hosszú ideje állandó témája a történészek kutatásainak, és nem kétséges, hogy ez sokáig így is lesz. Részben e kérdésnek, részben egy zsidó jótékonysági egylet belső életének, továbbá Szabolcs megye, azon belül is a megyeszékhely Nyíregyházától 18 kilométerre fekvő Nagyhalász helytörténetének egy rendkívül fontos, ritka forrását őrzi a nyíregyházi levéltár. Nem más ez, mint a helyi zsidó jótékonysági és temetkezési egyleti (a Hevra Kadisa = Szent Egylet) tagjai neveinek megörökítésére szolgáló kéziratos könyv, amelyet a 20. század első felében kezdtek vezetni, és vezették is évtizedeken át. A kötet első ránézésre már külsejével is felhívja a figyelmet magára: részben színpompás, a magyar népi hatást hűen tükröző, karakteres illusztrációi révén, amelyek az elhunytak foglalkozására vag}

7 esetleg a nevek jelentésére utalnak: így a borbély nevéhez pl. tükröt, a kocsmároséhoz hordót, a cipészéhez csizmát stb. rajzoltak. Ha már az integráció fentebb szóba jött: ki kell emelni, hogy

7 az 1926-1927-ben keletkezett rajzok stílusa és tematikája magában is jelzi a zsidóság és az őket övező tágabb falusi körny

rezet sajátos kölcsönhatását, mondhatni szimbiózisát. Ezt a legszemléletesebben talán az az ábra fejezi ki, amelyen a magyar nemzeti trikolór látható, háttérben egyebek mellett egy gémeskúttal. De említésre méltó az a kép is a héber és jiddis nyelven vezetett könyvben, amelyen eg}

7 ház áll, rajta magyar felirattal: Weisz Béla kereskjedő]. A másik fontos tényező, amire azonnal felfigyel a forrást kezébe vevő kutató, az a kézirat már említett nyelve: a kötet héberül és jiddisül íródott, ráadásul tartalmaz eg}

7 szervezeti szabályzót is. Aligha kell hangoztatni: a forrás elolvasása, fordítása, megértése igencsak elmélyült szakértelmet igényel. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban úgy ítélték meg, hog}' ez a szakértelem Raj Tamásban megvan. A döntés helyesnek bizonyult: a történészként is ismert nyugalmazott főrabbi készséggel vállalkozott a feladatra, az értékes történeti forrás fordítására, míg a levéltár, tekintettel a kötet sajátosságaira, a reprint kiadás mellett döntött, hog}

7 a szélesebb nagyközönség ily módon ismerhesse meg a ritka forrást, amely végül Raj Tamás magyar és angol nyelvű bevezető tanulmányával, fordításában és a tartalomhoz fűzött magyarázataival együtt a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiuma, Nyíregyháza Megyei Jogú Város és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlése támogatásával jelent meg. A kötet bemutatására Gecsényi Lajost, a Magyar Országos Levéltár főigazgatóját kérték fel a kiadók, a kiemelkedő eseményre pedig — mint fentebb már szó esett róla — 2010. december 10-én került sor a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kutatótermében a sajtó, a szakma, valamint a nagyközönség érdeklődése által övezve: jelen volt Nagyhalász egyetlen ma is ott élő zsidó lakosa is. A bemutatón előbb Kozma Péter, a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Közgyűlés alelnöke, valamint Csabai Lászlóné, Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kujbusné Mecsei Éva levéltárigazgató szavai után a kötetet Gecsényi Lajos méltatta. Végül szólt az értékes forrásról és az 69