Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - HÍREK - Szatmári Lapok — helytörténet nemzetközi kontextusban. Beszámoló a XVI. Sza-bolcs-Szatmár-Beregi Nemzetközi Levéltári Napokról (BÁNSZKI HAJNALKA)

Hírek, a rendezvényen adják át a Nyíregyházi Főiskola Történettudományi Tanszékével, a Jósa András Múzeummal, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárral, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesülettel közösen meghirdetett helytörténeti pályázat díjait is. Az idén 13 pályamunka érkezett be. Ebben az évben a községtörténetet írókat a települések polgármesterei, jegyzői különdíjban részesítették. A rendezvény rendhagyó jellegét az adta meg, hog}

7 ezúttal két nyelven zajlott és közös, román-magyar szervezésben valósult meg. A levéltári napok egyik különlegessége volt, hog}

7 a Budapesten élő Mikecz László a Szabolcs vármegye történetében jelentős szerepet betöltő családjának iratait a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Levéltárnak ajándékozta, amiért köszönetül megkapta a levéltár Pro Archivo emléklapját. A legimpozánsabb új dokumentumokból kamara-kiállítást rendeztünk ez alkalomra. A romániai Szatmár Megyei Nemzeti Levéltárral együtt tartott Szatmári I Mpok című konferencia része annak a közös projektnek, amelyben a két levéltár együtt pályázik európai uniós pályázati támogatásra, hogy digitalizálja és virtuálisan egyesítse a szatmári iratanyagot. A kutatóbarát kezdeményezés mindkét oldalon lelkes támogatókra talált. A rendezvényt mind a magyar, mind a román városi és megyei vezetők üdvözölték, Nyíregyházán a megyei közgyűlés elnöke, Seszták Oszkár fogadást adott a konferencia résztvevőinek. A szakmai párbeszéd első napjának Nyíregyháza, a másodiknak pedig Szatmárnémeti adott otthont. Mindkét városban reprezentatív helyszíne volt a rendezvénynek: Nyíregyházán a Megyeháza díszterme, Szatmárnémetiben pedig a Szatmári Múzeum nagyterme. A technika adta lehetőségeket kihasználva a konferencia román és magyar nyelven folyt: Dudás Laurentiu Tibor szatmárnémeti főlevéltáros fordításának köszönhetően kivetítve követhette a közönség az előadásokat. A konferencia első napjának levezető elnökségét Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa, a Román—Magyar Történész Vegyesbizottság magyar tagozatának elnöke, a második napét Ovidiu Ghitta, a Kolozsvári Egyetem dékánhelyettese látta el. Szatmárnémetiben zárszót Reisz T. Csaba, a Magyar Országos Levéltár főigazgatóhelyettese (2010. január l-jétől főigazgatója) mondott. Szatmár vármegye történelme a terület nemzetiségi összetettsége miatt közös ügyünk, amiről csak együtt és őszintén lehet beszélni. Ahogyan Viorel Ciubotá, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatója a példaként bemutatott svábok történetét kutató német—román kutatócsoport munkáját alapul véve hangsúlyozta, Szatmár történetét is hasonló módon kell feldolgozni. A kutatásokra elegendő időt kell fordítani, folyamatos párbeszédet kell fenntartani, rendszeres találkozókat kell szervezni és a végén tudományos publikációkban kell összegezni az eredményeket. Nag}

7 öröm lesz, amikor a reményeink szerint hamarosan meginduló szatmári digitalizálási munkák végeztével hangzik el egy ilyen előadás a romániai szatmári és magyarországi szabolcs-szatmár-beregi intézmények példaként szolgáló együttműködéséről. Az előadások egyik része a magyarországi és romániai levéltárak őrizetében található szatmári anyagot ismertette. Nyíregyházán Lucián Cucuiet, szatmárnémeti levéltár-igazgató a Szatmár Megyei Nemzeti Levéltár polgármesteri fondjáról beszélt, rávilágítva a figyelmet néhány különösen nag}

7 történeti értékkel bíró dokumentumra. Szatmár egyik legjelentősebb családjáról, a Károlyiakról több előadás is elhangzott. Fazekas Rózsa, a Nyíregyházi Főiskola tanára Károlyi György bevételei a nagykárolyi kerületből', 1828—1848 címmel tartott előadást, míg Ovidiu Ghitta Grigore Maior és Gróf Károlyi Antal érelekes levelezését elemezte. A levéltári anyag ismertetéséhez kapcsolódva a szatmárnémeti Dudás Laurentiu Tibor saját levéltáruk63