Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 4. szám - HÍREK - Széchenyi István és kora a levéltári források tükrében. Konferencia a Magyar Országos Levéltárban (KOCSIS PIROSKA)

Hírek besúgók. Elvették naplóit, barátainál kompromittáló iratokat találtak, Bécsben tartózkodó írnokánál megtalálták a Nag}

7 magyar szatírát, aminek minden sora kimerítette a felségsértés fogalmát. Sorsa megpecsételődött. Az előadó úgy vélte, hogy a történészek körében már nincs vita arról, hogy öngyilkos lett-e Széchenyi Döblingben vagy sem, de abban megegyezhetnek a vélemények, hogy ha a pisztolyt saját kezével sütötte is el, az osztrák önkényuralom kényszerítette rá az öngyilkosságot. Péntekné Unghváry Mária, a Magyar Országos Levéltár levéltárosa előadása címében — Széchenyi István halotti jegyzőkönyve — szintén az eddigi témához csadakozott. A soproni levéltárból mintegy száz éve eltűnt fontos dokumentum megkerülésének kalandos űtját, és a Magyar Országos Levéltárba kerülését vázolta, egyúttal ismertette az irat tartalmát is. Széchenyi István 1860. április 8-án kelt, az elhalálozása körülményeit tartalmazó halotd jegyzőkönyve erededleg két példányban készült, a másik dokumentumról semmit nem tudunk. Az iratot 1860-tól a soproni levéltárban őrizték, onnan azonban eltűnt, és csaknem 130 év múlva került elő. Egy budapesti antikváriumban bukkant fel, ahová egy magánszemély 1998-ban vitte be eladásra. Az ismeretien személytől megvásárolt jegyzőkönyvet az antikvárium restauráltatta, majd aukcióra bocsátotta. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) műkincsállományért felelős műtárgy felügyeleti irodája ekkor élt a közgyűjteményi elhelyezést biztosító állami elővásárlási jogával, és elindította a dokumentum védettségét jelentő procedúrát. Az iratot 2004-ben védetté nyilvánították. A védetté nyilvánítás következtében lehetőség nyílt arra is, hogy az iratot a Magyar Országos Levéltár behatóbban tanulmányozza, és másolatot készítsen róla. 2007 januárjában a KÖH — közgyűjteményi elhelyezés céljából — meg tudta szerezni. A jegyzőkönyvet Varga Kálmán, a KÖH elnöke 2007. május 23-án adta át Gecsényi Lajosnak, a Magyar Országos Levéltár főigazgatójának. A halotti jegyzőkönyv kalandos előkerülésének ismertetése után az előadó bemutatta magát a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv Oberdöblingben keltezett 1860. április 8-án, négy db gépelt, tintával kitöltött folio levél. A jegyzőkönyv az elhunyt gróf hagyatéki, vagyoni ügyei szempontjából jelentős forrás, és a „legnagyobb magyarhoz" kapcsolódó személyes vonatkozása miatt különösen fontos, „ereklye értékű" dokumentum. A jegyzőkönyv különleges érdekességét (egyebek mellett) az adja, hogy „tanúként és érdekeltként" Zichy Henrik, Festetics Dénes, Zichy Geyza és Széchényi Imre írták alá a jegyzőkönyvet, a bíróság képviselőjeként pedig Prieger és Andreas Birker. A halotti bizonyítvánnyal ellentétben orvos, halottkém az aláírók között nem szerepel, az elhalálozás oka nem, csak annak napja és helye van megadva. Az előadó végül még egy fontos mozzanatra felhívta a figyelmet: a jegyzőkönyv Széchenyi halálának napján készült, amit a család több jelen lévő tagja aláírásával hitelesített. Felvethető a kérdés, hogy a korabeli hírközlési és utazási viszonyok mellett miként volt ez lehetséges? Künstlerné Virág Éva a Magyar Országos Levéltár főlevéltárosa, a Széchényi család levéltárának referenseként a levéltár egészét mutatta be, amit a család több, fontos dokumentumával is illusztrált. Az előadó beszámolt arról, hogy a Széchényi család 16. századi története máig homályos. Számos történeti munka foglalkozott és foglalkozik a család történetével, e feldolgozásoknak azonban nem sikerült eloszlatniuk a család eredetével kapcsolatos kérdéseket. A továbbiakban az előadó bemutatta a család genealógiai táblázatát. Megállapította, hogy Széchényi György

7 volt az, aki a család tekintélyét, hírnevét megalapozta, birtokait és vagyonát megszerezte. A család 1629-ben nemesi rangot, 1697-ben grófi címet kapott. A továbbiakban az előadó kitért arra, hogy

7 a Széchenyi-birtokok megszerzésével és megszervezésével egyidejűleg megkezdődött a levéltár kialakítása is. György gróf és testvére, Pál kalocsai érsek idején 94 darab iratot vettek jegyzékbe. 1720-ban Széplakon őrizték az irato73