Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - MÓNUS IMRE: A Hajdúkerület iratai Hajdúböszörményben

Л Hajdúkerület iratai Hajdúböszörményben Másnap özvegy Csanádyné magatartásában az ügyet illetően alapvető fordulat következett be. Nánási Oláh Mihályéknak szemükre hányta, hogy bizonyára valamely régi számadást keresnek, amellyel árván maradt gyermekeit akarják tönkretenni (gyermekei már felnőtt kornak voltak). A küldöttek továbbra is sürgették a ládák tartalmának átvizsgálását. Végre az özvegy fia, Csanády László — aki a császári huszároknál ekkor hadnagy volt — mutatott egy ládát, amelyről kiderült, hogy annak tartalmát egy évvel ezelőtt a hajdúkerüled deputáció már átvizsgálta. Igaz ugyan, hogy innen is kerültek elő a Hajdúkerületet érintő iratok, de az is elképzelhető, hogy maradtak is benne, mert minden egyes iratról Csanády László állapította meg, hogy hajdúkerületi-e vagy sem. Több okmányt megmutatás nélkül visszatett, mondván, hogy az a famíliát illeti. Korábban az özvegy több ládáról beszélt, de most másik ládát nem mutattak meg a küldötteknek. Az özvegy és fia az eredménytelen keresés után azt állította, hogy a megboldogult Csanády kapitány a hajdúkerületet érintő minden privilégiumot még életében átadott a városnak, így valószínűleg a névkatasztert is. De az is meglehet — vélekedtek —, hogy a kamarai direktor, gróf Sztáray Mihály kezéhez került, és ott van.

3 A küldöttek végül nem találták meg a hajdúnévsort, csupán néhány jelentéktelen iratot adtak le.

4 Azt, hogy mi az igazság a Bocskai által letelepített hajdúk névsora körül, máig nem tudjuk, alapdokumentumnak maradtak az 1702. évi hajdúkerületi összeírások a korábban jelzett kételyekkel. Az özvegy állítása, hogy még férje életében visszakerülhetett a névsor a Hajdúkerület levéltárába, nem zárható ki, mert onnan is eltűnhetett, csak amikor Szoboszlón találkozott a küldöttséggel, azt mondta, hogy a ládában van, sőt az alakját is leírta a bekötött és függő pecséttel ellátott hajdúnévsornak. Az elmondottak és leírtak alapján azt gondolhatjuk, hogy a Hajdúkerületben nem volt túl pontos abban az időszakban az iratkezelés, pedig a gondosan vezetett és bekötött közgyűlési jegyzőkönyvek, valamint a pontosan iktatott és ma is használható iktatókönywel rendelkező irattár nem erről tanúskodik, ez a Hajdúböszörményi Fióklevéltárban ma is megnézhető. Arról viszont nincs szó, hog}' melyik városban tárolhatták a hajdúnévsort a hajdúkerület megalakulása előtt. A Hajdúkerület székházát Böszörményben 1764—1765 között építették, ez kedvezett az irattározásnak is. Ettől kezdve innen intézte a főkapitányság a Kerület városainak ügyeit. Az épület alatt négy cellából álló feudális kori pincebörtön is volt, mind a hat hajdúvárosból idehozták a rabokat, de a rabtartási költséget minden város az ide hozott rabok létszáma alapján fizette. A 17. századból csak 0,8 ifm iratanyag maradt az utókorra, bár a Hajdúkerület iratanyaga összesen 106,4 ifm,

5 amelyet jelenleg a Hajdúböszörményi Fióklevéltár őriz. 2009-ben a hajdúk Böszörménybe telepítésének 400. évfordulóját ünnepelte a hajdúváros, amely büszke hajdúmúltjára. A hajdúk fővárosa — hirdeti büszkén. A 400. évforduló alkalmával Kosina László hajdúböszörményi fiatal szobrászművész Őseink című kétalakos szoborcsoportjával gazdagodott a város, amelyet az ünnepség alkalmával lepleztek le. 3 HBML HbFl. IV. A. 502. b. Fasc. 3. No. 20. (1793). 4 Uo. Az átvett iratok jegyzéke jelentésükhöz mellékelve. 5 MÓNUS-RADICS, 2001. 27-37. 33