Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - MÓNUS IMRE: A Hajdúkerület iratai Hajdúböszörményben

Л Hajdúkerület iratai Hajdúböszörményben Másnap özvegy Csanádyné magatartásában az ügyet illetően alapvető fordulat követke­zett be. Nánási Oláh Mihályéknak szemükre hányta, hogy bizonyára valamely régi számadást keresnek, amellyel árván maradt gyermekeit akarják tönkretenni (gyermekei már felnőtt kornak voltak). A küldöttek továbbra is sürgették a ládák tartalmának átvizsgálását. Végre az özvegy fia, Csanády László — aki a császári huszároknál ekkor hadnagy volt — mutatott egy ládát, amelyről kiderült, hogy annak tartalmát egy évvel ezelőtt a hajdúkerüled deputáció már átvizsgálta. Igaz ugyan, hogy innen is kerültek elő a Hajdúkerületet érintő iratok, de az is elképzelhető, hogy maradtak is benne, mert minden egyes iratról Csanády László állapítot­ta meg, hogy hajdúkerületi-e vagy sem. Több okmányt megmutatás nélkül visszatett, mond­ván, hogy az a famíliát illeti. Korábban az özvegy több ládáról beszélt, de most másik ládát nem mutattak meg a küldötteknek. Az özvegy és fia az eredménytelen keresés után azt állította, hogy a megboldogult Csanády kapitány a hajdúkerületet érintő minden privilégiumot még életében átadott a vá­rosnak, így valószínűleg a névkatasztert is. De az is meglehet — vélekedtek —, hogy a ka­marai direktor, gróf Sztáray Mihály kezéhez került, és ott van. 3 A küldöttek végül nem talál­ták meg a hajdúnévsort, csupán néhány jelentéktelen iratot adtak le. 4 Azt, hogy mi az igazság a Bocskai által letelepített hajdúk névsora körül, máig nem tudjuk, alapdokumentumnak maradtak az 1702. évi hajdúkerületi összeírások a korábban jelzett kételyekkel. Az özvegy állítása, hogy még férje életében visszakerülhetett a névsor a Hajdúkerület le­véltárába, nem zárható ki, mert onnan is eltűnhetett, csak amikor Szoboszlón találkozott a küldöttséggel, azt mondta, hogy a ládában van, sőt az alakját is leírta a bekötött és függő pecséttel ellátott hajdúnévsornak. Az elmondottak és leírtak alapján azt gondolhatjuk, hogy a Hajdúkerületben nem volt túl pontos abban az időszakban az iratkezelés, pedig a gondosan vezetett és bekötött köz­gyűlési jegyzőkönyvek, valamint a pontosan iktatott és ma is használható iktatókönywel rendelkező irattár nem erről tanúskodik, ez a Hajdúböszörményi Fióklevéltárban ma is megnézhető. Arról viszont nincs szó, hog}' melyik városban tárolhatták a hajdúnévsort a hajdúkerület megalakulása előtt. A Hajdúkerület székházát Böszörményben 1764—1765 között építették, ez kedvezett az irattározásnak is. Ettől kezdve innen intézte a főkapitányság a Kerület városainak ügyeit. Az épület alatt négy cellából álló feudális kori pincebörtön is volt, mind a hat hajdúvárosból idehozták a rabokat, de a rabtartási költséget minden város az ide hozott rabok létszáma alapján fizette. A 17. századból csak 0,8 ifm iratanyag maradt az utókorra, bár a Hajdúkerü­let iratanyaga összesen 106,4 ifm, 5 amelyet jelenleg a Hajdúböszörményi Fióklevéltár őriz. 2009-ben a hajdúk Böszörménybe telepítésének 400. évfordulóját ünnepelte a hajdúvá­ros, amely büszke hajdúmúltjára. A hajdúk fővárosa — hirdeti büszkén. A 400. évforduló alkalmával Kosina László hajdúböszörményi fiatal szobrászművész Őseink című kétalakos szoborcsoportjával gazdagodott a város, amelyet az ünnepség alkalmával lepleztek le. 3 HBML HbFl. IV. A. 502. b. Fasc. 3. No. 20. (1793). 4 Uo. Az átvett iratok jegyzéke jelentésükhöz mellékelve. 5 MÓNUS-RADICS, 2001. 27-37. 33

Next

/
Thumbnails
Contents