Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - GAÁLNÉ BARCS ESZTER: 1945 utáni dobolási könyvek Pest megyéből

Gaálné Barcs Eszter szolgálhattak. A Szabad Föld Téli Estékre, a köztudottan „propagandával egybekötött és átideologizált ismeretterjesztő előadásokra"

6

1 rendszeres volt a meghívás dobolások útján.

6

2 A mindennapi életre vonatkozó különböző tudnivalókat, és kötelezettségeket tartalmazó hirdetések egy nehezen behatárolható, de nem elhanyagolható részét tették ki a dobolási szövegeknek. Ide tartozott a Pilisszántó községi elöljáróság által rongygyűjtésre vonatkozó felhívás a hazai papírgyárak nyersanyaggal való ellátása érdekében, amit egyébként hazafiúi kötelességnek neveztek meg.

6

3 Időjárás-előrejelzésre vonatkozó hirdetések is fellelhetők voltak a dobolási hirdetmények között. Vácegresen 1952. május 17-én a közelgő talajmenti fagyra figyelmeztették a lakosságot, és ennek megelőzési módjáról (füstölésről) is tájékoztattak.

6

4 A kóbor kutyák elszaporodásáról, és az ebek megfelelő tartásáról szólt a Felsőgödön 1956. március 29-én kihirdetett szöveg.

6

5 Különböző elvesztett tárgyakról is szólhatott a dobolás: kiskabátját és érvényes katonakönyvét kereste egy kosdi lakos ily módon.

6

6 A dobolás szövegei sokszor igen érdekes képet mutatnak. Furcsán hat, amikor egy dobolás alkalmával tették közzé, hogy feketevágásért nyolc évre ítéltek valakit, milyen tűzmegelőző intézkedésekre lenne szükség, valamint az, hogy amennyiben valakinek hiányzik eg}' gyermekkabátja, átveheti a tanácsházán.

6

7 A dobolási szövegek tárgyai, illetve ezek aránya képet adnak az adott települések mindennapi életéről, sőt a korszak égető problémáiról is. Dobolási könyvek a propaganda szolgálatában Az emberek véleményének befolyásolására és meggyőzésére ugyanakkor kitűnő lehetőséget nyújtott a 20. század első felétől elterjedt dobolás, amelynek szövegeit — mint már esett róla szó — a dobolási könyvek őrizték meg az utókor számára. Az 1945 utáni dobolási szövegek egy része

6

8 a „felszabadító szovjetek" iránti hála és a szocialista rendszer dicséretének és támogatásának, valamint ellenségei üldözésének jegyében született. Hangsúlyosan megjelentek a rendszer alapvető jellegzetességei: a begyűjtés, a munkaversenyek, a tervgazdálkodás, az államosítás, a békekölcsönjegyzés, a béke nagygyűlések, a Szabad Föld Téli Esték és a kuláküldözés. A falu büszkeségeiként, illetve a demokrácia őreiként titulálta az 1952. augusztus 8-án közzétett hirdetésben Vácegres községi tanácsának Végrehajtó Bizottsága azon név szerint megemlített (a beadott termék mennyiségét is megadva), a beadást túlteljesítő gazdákat, akiknek példáját nemcsak követendőnek, hanem túlteljesítendőnek irányozta.

6

9 Az élen járók mellett a községi terv sikerének gátjait, a kulákokat is néven nevezték. A tervgazdálkodásban való lemaradást az ő nyakukba varrták, és felszólították a lakosságot a leleplezésükben való hathatós segítségnyújtásra. A bíróság által elítélt, a „nép érdekei ellen vétő" kulákok neveit Galgamácsán a tanácsházán függesztették ki és dobolással még külön fel is hívták erre a lakosok figyelmét.

7

0 6

1 ROMSICS, 2003. 374. 6

2 PML XXIII. 753—f—3. 1952. január 10. 6

3 PML XXIII. 807-d-F. 1950. március 29. 6

4 PML XXIII. 873-g-l. 1952. május 17. 6

5 PML XXIII. 740-d-D. 1956. március 29. 6

6 PML XXIII. 740-d-D. 1951. április 23. 6

7 PML XXIII. 740-d-D. 1955. február 16. 6

8 Arányában a kisebbik fele. 6

9 PML XXIII. 873-g-l. 1952. augusztus 8. 7

0 PML V 1042 D-b. 13. köt. 1952. augusztus 14. 34