Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - IN MEMORIAM - Bán Péter (Á. VARGA LÁSZLÓ)

IN MEMÓRIÁM BÁN PÉTER (1947-2010) Szinte hihetetlen: augusztus 23-án este a Magyar Levéltárosok Vándorgyűlésnek fogadásán még táncolt, majd hajnalig beszélgetett a fiatal kollégákkal és egyetemi szintű előadást tartott számukra Firenze építészetéről. Október 22-én, majdnem pontosan két hónappal később, hajnalban utoljára dobbant a szíve. Bán Péter (kinek-kinek volt kollégája, barátja, tanára) 1947. július 15-én látta meg a napvilágot Pécsett. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, egyetemi tanulmányait Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem—földrajz szakán végezte 1966-1971 között. Tanárai (elsősorban Rácz István és Orosz István) hatására érdeklődése a kora újkori magyarországi gazdaság- társadalom- és művelődéstörténet és az ezt megalapozó levéltári források iránt már egyetemi évei alatt kialakult. Az egyetem befejezését követően egy évig az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskolában, majd öt évig az egri Dobó István Gimnáziumban tanított, ahol számtalan diákkal szerettette meg a történelmet. Ugyanis imádott tanítani, diákjait az oktatott tananyagon keresztül és nem fegyelmező eszközök révén nevelte. Még középiskolai tanárként készítette el, de levéltárosként védte meg 1977-ben bölcsészdoktori értekezését a nyugat-dunántúli Batthyány-uradalmak 17. századi birtokigazgatási rendszeréről. Érdeklődése és kutatásai Makkai László és Zimányi Vera jóvoltából 1976-tól az egri püspökség dézsmajegyzékeinek feldolgozása felé fordult. Előbb a Borsod megyei települések terménytized-jegyzékeit dolgozta fel, majd a történeti Heves és Külső Szolnok vármegye 16. századi dézsmalajstromainak forráspublikációját kezdte meg. E kutatásokra építve készítette el, majd védte meg Л kamarai dé%srnajegy%ékek forrásértéke a 16. s%á%ad közepén (Heves vármegye példáján) című kandidátusi disszertációját 1997-ben. Első ízben 1977-től 1984-ig volt a Heves Megyei Levéltár munkatársa, amely időszakban a már említett kutatásain kívül feltédenül ki kell emelni a levéltár akkori munkatársaival közösen összeállított és általa szerkesztett kétkötetes Magyar történelmi fogalomgyűjteményt/fogalomtárt, amelynek ödete a Dobó István Gimnáziumban és a tanári továbbképzések alkalmával fogant meg benne, hogy segítséget nyújtson mind a diákoknak és a tanároknak az alapvető történelmi fogalmak megértéséhez, azok koronként változó tartalmának tisztázásához. 1984—1885-ben eg)' évet a Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltárban dolgozott, és végezte el az első szakszerű, levéltári rendezéseket a pusztulás veszélyének kitett iratanyagban. 1985-1993 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Történeti Intézetének oktatójaként a történeti segédtudományi, levéltári forrásismereti és 16—17. századi magyar történelmi stúdiumokat oktatott. Hallgatóival közvedenül is megismertette a Baranya Megyei Levéltár fondjait, hangsúlyozva az eredeti, levéltári források mellőzhetetlenségét a történeti kutatásokban. Pécsi egyetemi tanárkodása idején történész-kutatóként II. József egyházpolitikájával és a 18. századi Baranya vármegye vallási és etnikai viszonyaival foglalkozott. Országos kutatási program keretében részt vett az 1956. évi forradalom és az azt követő megtorlás térséget illető forrásainak feltárásában is. 1993 szeptemberében tért vissza a levéltárosi pályára, és ettől kezdve három cikluson át vezette a Heves Megyei Levéltárat, miközben rövid ideig oktatta a történeti segédtudomáLevéltári Szemle, 60. (2010) 3. sz. 90-66.