Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - NAGY GÁBOR: Fasisztának minősített könyvek kivonása a Magyar Országos Levél-tár könyvtárából (1945-1947)

Fasisztának, minősített könyvek kivonása a Magyar Országos Levéltár könyvtárából (1945-194 7) gyeimet, hogy „minden fasiszta szellemű, szovjetellenes és antidemokratikus sajtóterméket, tekintet nélkül arra, hogy magyar vagy más nyelven jelent meg, szolgáltassák be".

1

0 Hangsúlyt kapott, hogy a beszolgáltatott könyvekről kimutatást kell készíteni és a beszolgáltatott könyvekből két-két példányt meg kell őrizni. A rendelet hatálya alá eső anyagok elszállításáról a rendelet nem szólt, mivel arról a későbbiekben szándékoztak intézkedni. A rendelet felkérte a nagyközönséget is, hogy ebben a „tisztogatási folyamatában az ideiglenes nemzeti kormányt támogassák s ilyen módon biztosítsák a teljes eredményességet".

1

1 A BNB április 25-eÍ ülésén

1

2 Szakasits Árpád azt a javaslatot tette, hog}

7 a BNB kérje a kultuszminisztertől egy olyan rendelet megalkotását, amely révén a közkönyvtárakból, de főként az iskolai könyvtárakból azonnali hatállyal el lehet tüntetni a fasiszta és a szovjetellenesek könyveket a már kiadott miniszterelnöki rendelet értelmében. 1945. április 28-án a Miniszterelnökség Sajtóosztályának felügyelete alatt megalakul a Fasiszta Sajtótermékek Jegyzékét Összeállító Bizottság Faust Imre vezetésével, amely aztán összeállította a négykötetes, Л fasiszta, szovjetellenes és antidemokratikus sajtótermékek jegyzéke c. munkát.

1

3 1945. május 9-én a Csorba János, Budapest polgármestere által kiadott 350 884 sz./1945,-IV. határozat elrendelte, hogy a könyveket 1945. május 30-ig szolgáltassák be a Fővárosi Könyvtár központjába vag}- a legközelebbi fiókkönyvtáraiba.

1

4 Ezután meg is indultak a begyűjtések, hiszen a magyar kormány bizonyítani akarta, hogy betartják a fegyverszüneti egyezményeket, azonban a SzEB nem volt megelégedve a munkával, de az őszi választások miatt nem is igazán szorgalmazták a begyűjtés hatékonyságának az emelését. Mint fentebb már láthattunk, a MOL 1945-ben egyáltalán nem kapott választ kérelmére, azonban 1946 márciusában a magyar rendéirség a szovjet tisztek segítségével újraindította a begyűjtést, amely már sokkal eredményesebbnek bizonyult, mint az 1945. évi akció.

1

5 A következő, 1946. március 21-ére keltezett levél

1

6 alapján azt van okunk feltételezni, hogy a levéltár ügye az MNM Tanácsa elé került, ugyanis az hozzájuk fordult. A tárgy természetesen a könyvtár mentessége volt a fasiszta jellegű könyvek beszolgáltatása alól. A mentesség indoklása szinte megegyezett az egy évvel korábban benyújtott kérelemével. Annyi változás történt csak, hogy a fent idézett rendelet kiadása után a levéltár kiválogatta a rendelet hatálya alá eső könyveket, és azokat elkülönítve tárolta. A levéltár vezetése úgy gondolta, hogy ezzel mindent megtett azért, hogy a kifogásolt könyvek a levéltár könyvtárában maradjanak, mert ily módon — ugyan szigorú őrizet alatt — mégis megmaradnak a tudományos kutatás számára. A következő ügyiratból

1

7 azonban kiderül, hogy a levéltár nem járt sikerrel, és a mentességet nem kapta meg. Az 1946. április 8-án kelt levél címzettje a Budapest Székesfővárosi Könyvtár 1. kerületi fiókja, ahol a kivont könyveket őrizték. A Jánossy főigazgató által aláírt levél tájékoztatta a könyvtár vezetőjét, hogy a kiválogatott anyagokat jegyzékkel együtt megküldik. Jánossy nem felejtette el megemlíteni, hogy ezen könyvek „annak idején nem vásárlás útján szereztettek meg, hanem azokat a szerzők ajándékkép küldötték meg az Országos Levéltár könyvtárának — a beszolgáltatásra vonatkozó rendelet megjelenése óta zár alatt voltak és használatból 1

0 Uo. 1

1 Uo. 1

2 GASPÁR-HALASI, 1975. 118. 1

3 1945-1946. 1

4 Közreadja: BÁNFI, 2003. 57-58. 1

5 Erről az időszakról részletesen: Uo. 24—39. 1

6 MOLY 7. 53/1956. O. L. sz. 1

7 MOLY 7. 66/1946. О L. sz. 49