Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem

ISörös Gé%a A Gyűjteményegyetem létrejötte Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem élete de jure 1922. szeptember l-jén, de facto 1922. november 18-án kezdődött a Tanács első teljes ülésével. Azonban már ez előtt, 1922. október 31-én 4202/1922. elnöki szám alatt Klebelsberg leiratot intézett Csánki Dezsőhöz, az Országos Levéltár főigazgatójához, a Gyűjteményegyetem Tanácsának ügyvezető alelnökéhez.

3

6 Ebben közölte vele az általa összeállított Tanács tagjainak névsorát, a Gyűjteményegyetem tisztviselői karának rangsortervezetét, valamint értesítette, hogy a Tanácshoz az adminisztráció intézése végett „központi szolgálattételre Hegedűs Istvánt és Pálmay Margitot osztotta be, az előbbit gyűjteményegyetemi titkári, az utóbbit irodafőtiszti minőségben". A leirat a Tanács legsürgősebben elvégzendő munkaprogramjaként a következőket állapította meg: 1. a Gyűjteményegyetem kötelékébe tartozó közgyűjtemények szervezeti és ügyviteli szabályrendeleteinek 1923. december 31-ig történő megalkotásához az előkészítő munkálatok megindítása, 2. e szabályrendeletek mellett más egyéb, az egyes intézmények szempontjait érintő javaslatok, rendeletek kidolgozása, 3. a rangsortervezettel kapcsolatos véleményezés megtétele a végleges rangsor megállapításához, 4. a tudományos tisztviselők, a tudományos műszaki segédszemélyzet és a közigazgatási személyzet állásainak elnevezésére tervezet kidolgozása, 5. a Gyűjtemény egyetem tisztviselői kara személybeosztási javaslatának kidolgozása. Az első két pont alatt jelzett munkálatok megindítását Klebelsberg az első igazgatótanácsi ülésen kívánta tárgyaltatni. A kultuszminiszteri leirat tartalmáról Csánki, akire a törvény (2) §-a 3. pontjának második bekezdése értelmében a Gyűjteményegyetem alelnöki tiszte hárult, 1922. november 13-án levélben értesítette Fejérpataky Lászlót, a Magyar Nemzeti Műzeum, Petrovics Eleket, a Szépművészeti Műzeum, Végh Gyulát, az Iparművészeti Múzeum főigazgatóit és Berzeviczy Albertet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét (mivel ekkor már várható volt az MTA alkalmazottainak a Gyűjteményegyetembe való felvétele), hogy a leirat tartalmát hatáskörükben kezdjék el megvalósítani.

3

7 Az 1922. évi XIX. törvénycikk végrehajtásának tárgyában a kultuszminiszter az 1922. november 4-én kelt 4200. elnöki rendeletével a törvény (11) §-ának 3. pontja értelmében alkotta meg a Gyűjteményegyetem szervezeti és ügyviteli szabályzatát.

3

8 Ezen előzmények után ült össze 1922. november 18-án a Gyűjteményegyetem Tanácsa. Az első teljes ülését a Tanács a Magyar Tudományos Akadémia I. emeleti üléstermében tartotta meg Klebelsberg elnökletével 1922. november 18-án, szombaton 17 órakor.

3

9 Az ülésre meghívót kaptak a Gyűjteményegyetemben egyesített négy nemzeti nagy közgyűjtemény vezetői és alkalmazottaik, az Magyar Tudományos Akadémia vezetősége és beosztottjai, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium részéről Petri Pál államtitkár, Schwőder Ervin helyettes államtitkár, Bárány Gerő, Kertész Róbert és Szabó Elemér minisztériumi tanácsosok és Szőts Farkas minisztériumi titkár. Klebelsberg a nyilvánosság Figyelmét is fel akarta hívni ezen eseményre, ezért a Budapesti Hírlap, Újság, Л Nép, a Pesti Napló és a Magyarország c. lapok szerkesztőségének is küldött meghívót. Klebelsberg elnöki megnyitó beszédében — mint már több korábbi megnyilatkozásában — ismételten az új szervezetnek önkormányzati úton való irányítását emelte ki. ,,A 3

6 MOL К 726. 1922-1. 1. es. 3

7 Uo. 3

8 GyE szabályrendelet, 1922. 3

9 MOL К 726. 1922-2. l.cs. 26