Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjtemény egyetem

Klebelsberg Kuno és a% Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tudományegyetem Könyvtárát kívánta eg)' önkormányzati testbe, az Országos Magyar Gyűjteményegyetemben egyesíteni. Ezzel főként a hatékonyabb működést, a koncentrált állami finanszírozás lehetőségét akarta biztosítani. Sikerét bizonyítja, hogy számos más intézmény is csatlakozni szeretett volna a Gyűjteményegyetemhez (svábhegyi Csillagvizsgáló, tihanyi Biológiai Intézet stb.).

1

4 A másik törvény az első világháborút követő hatalmas infláció következtében állampapírban tartott vagyonának teljes elvesztésével anyagi válságba került Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megmentésére született. Miniszterként az 1922-1923. évi állami költségvetés terhére rendkívüli 6 millió korona segélyt juttatott az Akadémiának, majd a törvénnyel ezt rendszeres évi 12 millió koronára emelte fel a nemzetgyűlés, és annak alkalmazottait — az anyagi tehermentesítés érdekében átvette a Gyűjteményegyetem létszámába. Az állami támogatás biztosítása mellett a törvény továbbra is garantálta az Akadémia szuverenitását.

1

5 Sokat foglalkozott a felsőoktatás ügyével, mivel az egyetemeket nem csak oktatási intézményeknek, hanem a kutatások egyik központjának is tekintette. így a budapesti és debreceni mellé az 1921. évi XXV. törvénycikkel a „menekült" pozsonyi és kolozsvári egyetemet Pécsett és Szegeden helyezte el, bár e négy intézmény fenntartásáért folyamatosan támadták.

1

6 Elérte 1928-ban a XIV. törvénycikkel a numerus clausus törvény módosítását, így megszüntette a „népfajok és nemzetiségek" szerinti korlátozást az egyetemi felvételinél. Figyelmét nem kerülték el a főiskolák sem (Bányászati és Erdészeti Főiskola, Érseki Jogakadémia, Egyetemes Református Jogakadémia, Eperjesi Collegium Jogakadémiája, Testnevelési Főiskola). Az egyetemek mellett igyekezett fejleszteni a Bécsben, Berlinben, Párizsban, Zürichben és Rómában nyílt magyar intézeteket, ahol ösztöndíjas diákok és tudósok az idegen nyelvek elsajátítása mellett kutatásokat is végeztek.

1

7 1927-ben a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról szóló XIII. törvénycikkel állították fel az Országos Ösztöndíjtanácsot, amely a bel- és külföldi ösztöndíjak odaítéléséért felelt.

1

8 A természettudományok fejlődésével és azok gazdaságban betöltött szerepének köszönhetően elsősorban a gazdasági szféra támogatásával jött létre a Széchenyi István Tudományos Társaság, amely a viszonylag hamar megtérülő gyakorlati kutatásokat támogatta. Emellett — immár állami segítséggel — létesült az 1930. évi VI. törvénycikkel az Országos Természettudományi Tanács és a kezelésében lévő egymillió aranykorona kezdő vagyonú Országos Természettudományi Alap, amelynek fő célja az alapkutatások támogatása volt.

1

9 A tudományos társaságokat Klebelsberg egy nagyobb szervezeti egységbe kívánta tömöríteni. így jött létre 1923-ban a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége, amelynek fő feladata volt, hogy gondoskodjon a tudományos társaságok folyóiratainak kiadásaira adott állami támogatások elosztásáról és a különböző kiadványok megjelentetésének gazdasági és technikai feltételeiről.

2

0 1923-ban Klebelsberg a Gyűjteményegyetem szervezetén belül felállította az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központot, amely a külföldi könyvbeszerzések és csereügyek, a külfölddel meginduló hivatalos kiadványcserék lebonyolításában, valamint a közkönyvtárakban nyilvántartott külföldi könyv- és folyóiratok 1

4 HUSZTI, 1942. 121922. évi XIX. törvény 5. 1

5 T.Kiss, 1998. 36. I«

5 UJVÁRY, 1996. 34. 1

7 S

TIER

, 1994.15. 1

8 SZILY, 1943. 32-35. 1

9 T. KISS, 1998. 49-52. 2

0 HUSZTI, 1942. 167. 23