Levéltári Szemle, 60. (2010)
Levéltári Szemle, 60. (2010) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSELENKÓ BORBÁLA: Gróf Széchényi Ferenc és gróf Széchenyi István plébániaala-pítási kísérlete a Zala megyei Bakon
Cselenkó Borbála valamely főúr kezdeményezésének és támogatásának. A 18—19. században ezek a kegyúri kezdeményezések a reneszánszukat élték. A protestantizmus a török betörése után gyorsan terjedt, a török elleni háborúk pedig nehezítették az ellenreformáció kibontakozását. A török időszakot és a protestantizmus terjedését követően azonban újult erővel hódított tért ismét a katolicizmus. Amíg az 1600-as években még csak néhány templom került vissza a rekatolizált lakossághoz, addig a 18. század közepére már a legtöbb — korábban protestáns kézen lévő — templom a katolikusok birtokában volt. Több protestáns főúri család tért vissza a katolikus hitre. Ennek a katolikus előretörésnek az utolsó, lezáró szakaszába esett a Széchenyiek említett kegyúri kezdeményezése is. A kegyúrnak jogai és kötelezettségei egyaránt voltak. Joga volt például valamely — támogatása alá tartozó — egyházi hivatal viselőjét kijelölni, illetve arra javaslatot tenni. Másrészt azonban hozzá kellett járulnia az általa patronált templom, plébánia vagy más egyházi létesítmény fenntartásához. Gróf Széchényi Ferenc eredeti elképzelései között nem szerepelt plébániaalapítás. A terve csak az volt, hogy baki birtokán egy templomot építtessen. 2 3 A terv megvalósítása érdekében valószínűleg 1819 decemberében indult meg a levelezés az érintettek felek között. Az üggyel kapcsolatos első fennmaradt levélváltások ugyanis 1819. december végéről származnak. 2 4 1819. december 21-én Komáromy József csatári plébános azt írta Széchényi Ferencnek, hogy „nagy örömére mind a tekintetes Papp plenipotentiarius 2 5 úrnak levelibűi, mind pedig a Megyebéli Püspök Eő Méltóságátul értette volt, hogy Bakon templom és oskola ház is fog épéttetni, amelynek helyheztetésérül az ingenér úr a plénumokat is el készítette". Majd kérte a grófot, hogy a templom és iskolaház építéséhez a szükséges rendelkezéseket tegye meg. 2 6 Széchényi Ferenc ekkor már súlyosan beteg volt, így helyette titkára, Pigay Antal válaszolt a plébános levelére 1819. december 22-én. Ebből a levélből derül ki először, hogy Széchenyi már nemcsak templomot szeretne Bakon építtetni, hanem a plébániaalapítás is komoly szándékként merült fel. A plébánia létrehozását úgy képzelte el, hogy Töttöst (ma Baktüttös) is csatolják hozzá filiaként. Pigay a levelében a következőket kérte a csatári plébánostól. a). „A Bakiaktól tudasson meg, hogy ők eddig csatári plébános úrnak mit praestáltak, stólában, lecticaban." b). „Disponáltassanak pedig arra, hogy az ujonnand fundálandó plébános úrnak illendő subsistentiájára ők többet conferaljanak, mint hogy abbul nagy comoditasok lenne, hogy az Isteni szolgálatra messzebb menni nem kéntelenéttetnének." c). „Mivel probabiliter a M. Uraság egy egész sessióval fundálja a paróchiát, mellynek fele jönne minden esztendőben míveltetés alá, disponáltassanak arra, hogy annak munkáltatását magokra vállalnák." d). „Ezek eránt az után ki nyilatkoztatások írásban kívántasson tőlök." e). „Ugyan tőtősiek eléjben is ezek adattassanak és kívántassanak is. t.i. hogy eddig mit praestáltak tárnoki plébános úrnak, ezen praestátiójokat miként jobbéttanák, hogy ha Bakon plébánia erigáltatna és ők oda kaptsoltatnának, és azon esetre 2 3 Sajnos a plébániaalapítási tervvel és a templomépítés körülményeivel kapcsolatban a Széchenyi család Magyar Országos Levéltárban és Sopronban őrzött levéltárában nem maradtak fenn iratok. így mindkét ügyről csak a Veszprémi Érseki és a Szombathelyi Püspöki Levéltárban fennmaradt levelezések nyújtanak biztos információt. 2 4 Bártfai Szabó László Széchenyi István 1821. február 22-i veszprémi püspökhöz küldött levelének közlése elején megjegyzi, hogy „A falu lakóinak szaporodásával egyidejűleg 1810 táján már megindult a tárgyalás a veszprémi püspökség és az uradalom között új templom építésére és plébánia létesítésére." BÁRTFAI, 1943. 38. Sajnos azonban az információ forrását nem közli, így csak az egyértelműen bizonyítható 1819-es dátumot tekinthetjük a kezdeményezés kiinduló pontjának. 2 5 Plenipotentiarius = felhatalmazott. 2 0 VÉL Act. par. XXVIII/19. 10