Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - KILÁTÓ - A hungarika-kutatás szépsége és szomorúsága Moszkvában (kutatási tapasztalatok) (SIKLÓSNÉ KOSZTRICZ ANNA)

Siklósni KosypiczAnna Ennek a levéltárnak a kutatótermében csak az őrizetükben levő anyag egy bizonyos részét lehet kutatni, míg más fondoknak és csoportoknak már a jegyzékeihez is csak egy másik épületben, gyakorlatilag a raktárak előterében lehet hozzáférni, a referensek pedig legfőbb feladatuknak azt tekintik, hogy az illető anyag kutatásáról lebeszéljék az embert. A Népbiztosok Tanácsa

2 (ez tulajdonképpen a Minisztertanács) határozatainak jegyzékeit is csak itt lehetett végignézni. A Minisztertanács (5446. f.) több iratcsoportja pedig nem is kutatható, habár a nyomtatásban is megjelent fond- és állagjegyzék ezt egyáltalán nem jelzi. Az Orosz Állami Modernkori Politikatörténeti Levéltárban (RGASZPI

3) őrizik a 19. század második feléből származó, a nemzetközi munkásmozgalom történetére vonatkozó dokumentumokat, a korai orosz munkásmozgalom fondjait, tovább az orosz és szovjet kommunista pártok iratait 1953-ig. Ebben a levéltárban a legfontosabb feladatom a külföldi ösztöndíjasok fogadására vonatkozó, a Szovjetunió Kommunista Pártja legfelső szintű vezető szerveinek ülésein hozott elvi döntések felkutatása volt. Ez a feladat a levéltárban rendelkezésre álló (és már nyomtatásban is megjelent) napirendi jegyzékek segítségével megoldhatónak tűnik, azonban a napirendi jegyzékek készítői olyan mértékben szűkszavúan fogalmaztak a napirend témáját illetően, hogy nem is sejthető, hogy a napirendhez tartozó dokumentumok miről is szólnak voltaképpen, következésképp sok őrzési egységet kell kikérnünk, hogy esélyünk legyen rátalálni arra, amit keresünk. Itt a 17. fond (a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága) 128. és 137. csoportjai tartalmaznak a külföldi kommunista pártokkal 1945 és 1956 között tartott kapcsolatokra, köztük az oktatási kapcsolatokra vonatkozó iratokat (bár a legérdekesebbnek tűnő őrzési egységek még ma is titkosak). A szovjet kommunista párt levéltári fondjának 1953 utáni részét az Orosz Állami Legújabbkori Történeti Levéltárban (RGANYI

4) őrzik. Az 5. fondban több olyan csoport (17., 30., 35., 36., 37. opisz) is van, amelyekben a népi demokráciákból érkező ösztöndíjasok fogadására és a párt ezzel kapcsolatos döntéseire vonatkozó dokumentumok találhatóak. A Sztálin halálát követő „olvadás" időszakában a népi demokráciákból érkező ösztöndíjasok fogadására vonatkozó irányelvek is jelentősen megváltoztak. A RGANYI -ban őrzött iratok alapján ez a folyamat kitűnően nyomon követhető. Iratmásolatok készítését illetően ez a levéltár is rendkívül „kegyetienül" bánik a kutatóval: egy oldal fénymásolat ára nagyjából 100 rubel (ez az éppen aktuális árfolyamtól és — ki tudja, miért? — a megrendelt másolatok mennyiségétől függően körülbelül 7-800 forint), mikrofilmeket, elektronikus másolatokat pedig nem készítenek, ottlétemkor csak fénymásolatok készíttetésére volt mód. Az ez évi legkellemesebb meglepetést az Orosz Föderáció Külpolitikai Levéltára (AVP RF

5) okozta. A megérkezésemet követő második munkanaptól kezdve kaptam anyagot, és egészen pontosan azt, amit kértem. A négy Moszkvában töltött hét alatt két hónapi időre szánt dosszié-adagot hoztak ki nekem a kutatóterembe. Sajnos ez az a levéltár, ahol — tollon kívül — semmiféle adatrögzítő eszközt nem lehet használni, tehát marad a jegyzetelés, fontos források esetében a szó szerinti másolás. 2 Совет Народных Комиссаров Советского Союза. 1946-tól a neve Совет Министров (Minisztertanács) lett. 3 Российский Государственный Архив Социально-политической Истории — РГАСПИ Ebben a levéltárban őrzik az orosz munkásmozgalom történetének dokumentumait, továbbá a Szovjetunió Kommunista Pártja levéltári anyagát 1953-ig. 4 Российский Государственный Архив Новейшей Истории — РГАНИ. 5 Архив Внешней Политики Российской Федерации — АВП РФ. 52