Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSÍKI TAMÁS: A gödöllői koronauradalom igazgatása a két világháború között

Csíki Tamás 3. Ellenőrzés és fegyelmezés A továbbiakban az igazgatás és az uralom gyakorlásának meghatározó elemét, a tisztviselők ellenőrzését és fegyelmezését vizsgáljuk. Az 1942-ben létrehozott mellérendelt számvevőség — nevével ellentétben — a birtok igazgatóságának rendelődött alá, ezért tényleges pénzügyi ellenőrzést nem végezhetett. A költségvetés háború alatt egyre gyorsabban növekvő deficitjét szó nélkül hagyta, sőt 1942 nyarán maga kérte a koronauradalom postatakarékpénztári számlájának dotálását 25 ezer pengővel, hogy a „kifizetések teljesíthetőek legyenek", majd a következő évben szemet hunyt a termény- és anyagszámadások elmaradása felett.

5

3 Az anyag- és raktárkészleteket kerületenként ellenőrizték, a beterjesztett jelentéseket a minisztérium rendre elfogadta. Központi rovancsolást 1929 áprilisában tartottak Scherer Ottó vezetésével: őszi rozsból 22 q (az elkönyvelt készlet 70%-a), tavaszi árpából 4 q, kölesből 32 kg hiányt találtak, amit Scherer „természetes magtári apadásnak" minősített, és amit az ügyosztály részéről Vattay Dezső „jóváhagyó tudomásul vételre" javasolt. (Mindketten Gödöllőről kerültek a minisztériumba, Scherer hamarosan ismét Czitó Győző beosztottja lett, tehát ismerték az uradalom adminisztrációját, és aligha volt érdekük — az állandó áthelyezések és a szolgálati beosztás bizonytalansága miatt — annak szigorú ellenőrzése és minden részletének nyilvánossá tétele.)

5

4 A személyes kapcsolatok a tisztviselők fegyelmezésének gyakorlatát is befolyásolták. A jószágigazgatók: Czitó, Czeglédy, Kelemen és Thiringer egy sor „mulasztást" követett el (a számadások késedelmes elkészítése, a szerződéses fegyelem hiánya, az üzemterv „szabotálása", engedély nélküli kézi eladások), ám a rendreutasításon és a fenyegetőzésen kívül, ez semmilyen szankcióval sem járt. Hasonlóan elnéző volt a minisztérium a beosztott gazdatisztekkel szemben. A vizsgált két évtized alatt — a rendelkezésre álló adatok alapján — csupán Mogyorósi Kálmán intéző kapott hivatali megrovást, és nem a gazdálkodásban elkövetett vétségért, hanem az alárendeltségi viszony megszegéséért (az írásbeli engedély bevárása nélkül kötött házasságot).

5

5 A koronauradalom másik két tisztviselője még bábolnai szolgálata alatt követett el mulasztásokat, amit érdemes részletesebben szemügyre vennünk. Vitéz Kováts Géza, a nagybábolnai gazdasági kerület vezetője 1932-ben készített írásos jelentést,

5

6 amely szerint Hack Endre építészeti intéző „az állami javakat nem kezeli lelkiismeretesen" (a helybeli vendéglősnek „kocsiszámra" küld műhelyi hulladék fát, és saját konyhájában is „tetemes mennyiséget" használ fel), állatállománya a megengedett létszámot meghaladja, és azok a vetésben „nagy károkat okoznak", tíz q burgonyát nem fizetett ki, továbbá két alkalmazottjától 2400 négyszögöl illetményföldet bérel, amit velük, azaz uradalmi költségen műveltet. Mindez a „tisztikar tekintélyét annyira lerombolta, hogy megdöbbenve és pirulva kellett hallanom a környéken élő tekintélyes emberek súlyos kritikáját" Ezt követően Hack fegyelmi eljárást kezdeményezett önmaga ellen (azért, hogy „megállapíttassék, elkövettem-e valamilyen meg nem engedett dolgot"), amit Zolnay Ödön miniszteri osztálytanácsos vizsgálata előzött meg. Eszerint, bár Kováts Géza „panasza jó5

3 MOL К 184. 6602. cs. 5. tét. 36 726/1943.; 6603. cs. 5. tét. 524 754/1943.; 6606. cs. 5. tét. 526 354/1943.; 7216. cs. 5. tét. 229 158/1944. 5

4 MOL К 184. 3321. cs. 5. tét. 15 429/1929.; 3617. cs. 5. tét. 99 301/1931. 5

5 MOL К 184. 6606. cs. 5. tét. 525 507/1943. 5

6 Kovátsot 1930-ban Gödöllőről helyezték Bábolnára. 40