Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - FÜLÖP TAMÁS: Kommentárok két nyugtához. Ujabb adalékok Jász-Nagykun- Szolnok vármegye székházának megépítéséhez

Fülöp Tamás tervrajzokból pontosan meg lehet állapítani.

1

7 A Megfogyva bár, de törve nem című pályázat szerzője Benkó Károly, míg alkotmány védbástyája című pályázat szerzője Pártos Gyula volt.

1

8 A név szerint említett, az értékelők által dicséretben részesített további pályázók kilétét a székházépítés ügyében tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvéből lehet azonosítani.

1

9 E szerint — „a székház építési tervezeteihez csatolt jeligés levelek" felbontása után — a díjazottakon kívül még 4 pályaművet tartottak méltónak arra, hogy elismerésben részesüljenek. Ezek a Magyarország nem volt, hanem lest5 a Tis^a, az 1877, a valamint az S. K. jeligéjű tervek voltak, amelyeknek szerzői sorrendben a következő, név szerint is megemlített építészek, építőmesterek voltak: Freund Vilmos, Makay Endre, Székessy József és Szvitek Károly.

2

0 A többi 11 pályázat szerzőinek kilétére ma már aligha lehet fényt deríteni, a pályázat lezárulta után ugyanis a megyei közgyűlés határozatot hozott a „többi jeligés levelek megsemmisítéséről".

2

1 A terveket értékelő bizottság építészei 1877. január 22-én kelt szakmai véleményükben a később díjazásra javasolt, Benkó Károly és Pártos Gyula által készített pályaműveket (Megfogyva bár, de törve nem és alkotmány védbástyája) minősítették részletesen, és végül ez alapján született meg a megyeháza tervpályázatra beérkezett művek végső rangsora. A Megfogyva bár, de törve nem pályázattal kapcsolatban a véleményezők legfőbb kritikaként azt fogalmazták meg, hogy „szerzője igen mesterkéltté tette".

2

2 Az ítélet alapján a pályázatra benyújtott terv „nem átlátszó, nem világos, és a helyiségek eloszlatásában netán kívánatossá váló legkisebb 1

7 JNSzML Tervr. gyűjt. V. 43., V. 53., V. 57. а., Ь., V. 58., V. 88., V. 106. (Megyeháza tervrajzok) Megj.: A JNSzML Tervrajzok gyűjteménye dokumentum-együttesben különböző számokon található, a megyeháza tervpályázatra 1877-ben beérkezett tervrajzokból, a dokumentumok összeválogatása, restaurálása és digitalizálása után 2009-ben külön gyűjteményt alakítottunk ki. 1

8 Pártos Gyula (Apatin, 1845-Bp., 1916. dec. 22.) tervezőmérnök, építész. A pesti József Ipartanodában tanult, hol Skalnitzky Antal volt a mestere. Tanácsára Hauszmann Alajossal és Lechner Ödönnel a berlini BauAkademie-n folytatta tanulmányait. Később Lechnerrel közös irodájukban a szervezői feladatokat Pártos látta el, míg a pályázatok és megvalósult művek Lechner művészetét tükrözik. Önállóan tervezte a félegyházi római katolikus templomot, a kecskeméti református templom bazárját, a zombori színházat. Lechner Ödönnel együttes főbb alkotásai a budapesti Váci utcai Thonet-ház, a Bajcsy-Zsilinszky út 43. sz. bérház (1871—1872), a szegedi városháza (1881-1884), a budapesti MAV nyugdíjintézet bérháza (1883-1884), a kecskeméti városháza (1892— 1894), az Iparművészeti Múzeum (1891-1896), amelynek felépítése után Lechnerrel együttműködésük megszűnt. MET, 1994.; Benkó Károly (Nagyszentmiklós, 1837. nov. 4—Rákospalota, 1893. aug. 24.) kőműves, építész. Számos középületet épített (győri zsinagóga, eperjesi evangélikus kollégium, fóti református templom, dobsinai evangélikus templom). 1883-tól ipariskolai tanár volt. 1870-ben Kolbenheyer Ferenccel a nyergesújfalusi cementgyár alapítója. Fia, Medgyaszay (sz. Benkó) István (1877—1959) ugyancsak elismert építész volt, akinek műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet elemei bukkannak fel, de hatott rá más kontinensek (különösen Egyiptom és India) építészete is, s előfutára volt az organikus építészetnek is. MET, 1994. 1

9 JNSzML Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 2/1877. 1877. március 19. 2

0 Freund Vilmos (Paks, 1846. aug. 12—

Bp., 1920. jún. 26.) tervezőmérnök, építész. Zürichben tanult, majd hazatérve előbb Skalnitzky Antal irodájában, majd amikor az Országházra kiírt pályázaton pályaműve sikert aratott, önálló tervezőként dolgozott tovább. Alkotásait (bérpaloták, magánlakóházak és villák, a volt Lipótvárosi Kaszinó épülete, a volt Zsidó Kórház és a Bródy Adél Kórház épületei (ma Orvostovábbképző Intézet) historizáló neoreneszánsz és újbarokk stilusban tervezte. MET, 1994.; Makay Endre (1847—1905) műépítész. 1880-ban — Lukse-Fábry Béla és Benkó Károly mellett — pályázatot nyújtott be a szentesi megyeháza építésére, amelyet „Csongrád" jeligéjű tervpályázatával meg is nyert. A neoreneszánsz stílusú épületet 1883-ban adták át. Nevéhez fűződik a már lebontott szatmárnémeti városháza tervezése is (1881). Vö.: LABÁDI, 2003.; Szvitek Károly (?, 1822—Szolnok, 1905. jan. 15.) szolnoki ács- és építőmester. 1843-ban a tűzvészben elpusztult derecskei református templom újjáépítésére kapott megbízást. 1891-ben fiával, Ivánnal a szandaszőlősi népiskola és tanítói lakás megépítését vállalhatta el. Vö.: JNS% Tápok, 16. (1905) 6. sz. (jan. 15.) 19. (Ezúton is köszönöm Kósa Károly könyvtárosnak a nekrológ felkutatásában nyújtott segítséget.) 2

1 JNSzMLJ-Nk-Sz. vm. kgy. jkv. 2/1877. 1877. március 19. 2

2 SlPOS, 1878. 11. 20