Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - FÜLÖP TAMÁS: Kommentárok két nyugtához. Ujabb adalékok Jász-Nagykun- Szolnok vármegye székházának megépítéséhez

Ujabb adalékok Jász-Nagy kun-Szolnok vármegye székházának megépítéséhez Orbán „az egyletet felkéri: hogy az kebeléből a Szolnok városában ujjonan építendő megyeházra vonatkozó 17 pályaterv megbírálására 2 tagot küldjön ki".

1

3 Az ügy sürgősségére tekintettel az egyesület központi választmánya a döntést a szakosztályra bízta, a testület pedig titkos szavazással Ney Béla és Lukse-Fábry Béla mérnököket delegálta Szolnokra. Érdemes talán rámutatni arra a tényre, hogy a szakértőket kinevező egyesületi szakosztály ülését maga a neves építész, Ybl Miklós irányította, a tanácskozás jegyzőkönyvét pedig nem más, mint az egyik — mint később kiderült, a bírálók által preferált és győztesnek nyilvánított — pályázó, Pártos Gyula vezette. A műszaki véleményező bizottság „szakfértiai", Ney Béla és LukseFábry Béla magyar királyi építészek, műegyetemi tanárok személyében 1877. január 20-án érkeztek meg Budapestről Szolnokra, hogy a megyeháza tervpályázatra beérkezett munkákat értékeljék.

1

4 Az általuk készített szakértői vélemény szerint az értékelés szempontjainál elsősorban arra törekedtek, hogy díjazásra olyan pályaműveket jelöljenek, amelyek a kiírásnak „mind lényegileg, mind alakilag megfelelnek", de fenntartották, hogy „műszaki szempontból foganatosításra csak olyan terv ajánlható, mely egészséges alapeszméből kiindulva, mesterkéltség nélküli világos és ádátszó systemát s ezzel a kiképeztetésre alkalmas anyagot s továbbá tervezet kidolgozásban biztosítékot nyújt arra nézve, hogy szerzője a tervrészletezésre s az építés vezetésére képességgel és kellő készültséggel is bír".

1

5 A szakmai értékelő zsűri ennek alapján formai hiányosságok miatt (a pályázok metszeti rajzokat és költségvetést nem mellékeltek) kizárt 3 pályázatot a versenyből. Figyelembe véve a megyeháza építtető bizottság ajánlását is, a bírálók részletesebb értékelésre a következő nyolc pályázatot választották ki: Magyarország nem volt, hanem lesz, Építészet, Tisza, Megfogyva bár, de törve nem, jelige: S. K., Az alkotmány védbástyája és Legyen világosság. Jóllehet a bírák elméletileg nem tudhatták a pályázati tervek alkotóinak kilétét — bár erre vonatkozóan a megyeháza építésével kapcsolatos közvetett források, továbbá az ítészek és pályázók egy része közötti jól megragadható személyes kapcsolat, valamint a minden tervezőre jellemző egyedi, a részletes értékelésben is megemlítve visszaköszönő stílusjegyek megléte egészen más következtetés lehetőségét involválják — az értékelés rekonstrukciójánál nem volt célszerű a jeligék használata mellett maradni.

1

6 Az első és második helyezett pályázatok szerzőinek kilétét részben a pályamunkák végső sorrendjét jóváhagyó közgyűlési határozatból, részben az alispáni beszámolóból, illetve a fennmaradt, 1877. márciusában átdolgozott, és az eredeti jeligéket és ekkor már a tervezőmérnökök aláírását is tartalmazó 1

3 MMÉEK1877. 3. f. 113. 1

4 Ney Béla (Pest, 1843-Bp., 1920) miniszteri főmérnök, műépítész. A műegyetem elvégzése után Ybl Miklós irodájában kezdte pályáját. 1867-ben lépett a Közmunka és Közlekedési Minisztérium szolgálatába, több jelentős fővárosi épület (állami nyomda, Deák-mauzóleum, országház) előkészítő bizottságának miniszteri delegáltja, műszaki ellenőre volt. 1876-ban az Építő Ipar című lap elindítója. Több éven keresztül a Magyar Mérnök és Építész Egylet ritkára volt, jelentős szerepet játszott az egyesület felvirágoztatásában. SZINNYEI, 1891-1914; LukseFábry Béla (1844—

Bp., 1915) a Kereskedelmi Minisztérium miniszteri tanácsosa, a Magyar Mérnök és Építész Egylet, valamint a Magyar Természetjáró Egyesület tagja. Építészeti stílusára különösképp az 1870-es évek neoreneszánsz irányzata hatott, ez tükröződik vissza az általa tervezett kernyesdi Kendeffy-kastély épületében is. 1

5 SlPOS, 1878. 10. 1

6 Nehezen feltételezhető, hogy a Magyar Mérnök és Építész Egyletben egyaránt tagnak számító Ybl Miklós, Szkalnitzky Antal, Lchner Ödön, Ney Béla és Pártos Gyula, illetve az Egylet közlönyének szerkesztésében közvetlen munkatársaknak számító Ney Béla és Szkalnitzky Antal ne ismerték volna egymás, vag)' tanítványaik munkásságát, s így a pályázatok során ne tudták volna pontosan a tervek, a kézvonások, az építészeti koncepció alapján azonosítani a támogatni kívánt pályázó munkáját. Pártos és Ney ráadásul 1877 elején közös szakmai hetilapot is indított, Építési Ipar címmel. Vö.: AzEpitési Ipar. Hetilap. Szerk. NEY BÉLA. A kiadó-tulajdon, képviselője Pártos Gyula. I. évf. Nyom. az Athenaeum nyomdájában. Megjelenik minden vasárnap 4-r. egy iven rajz melléklettel. Ára 8 frt. (Keletkezett 1877. jan. 7.) SZINNYEI, 1877. 19