Levéltári Szemle, 60. (2010)

Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. szám - MŰHELYMUNKÁK - MÁRFI ATTILA: Egy szerteágazó nemesi família, a Síkabonyi Angyal család iratha-gyatéka a Baranya Megyei Levéltárban (1645-2004)

Márfi Attila A magas társadalmi presztízsű személyek, illetve családok iratainak körébe illeszkedik az ezen alkalommal csak vázlatosan ismertetésre kerülő családi hagyaték is. Pontosabban családbokorról kell beszélnünk, hiszen a különböző Angyal családi ágakon kívül a velük rokoni kapcsolatba került családok szórványanyagát is tartalmazza a forrásgyűjtemény 1645 és 2004 közötti időhatárokkal. A terjedelmes és rendkívül értékes hagyatéki anyag ennek megfelelően hét önálló állagra, azaz szerkezeti egységre tagolódik, amelyek gerincét természetesen az Angyal családok különböző generációi, illetve számos egyenes- és oldalágai alkotják.

6 Összesen hét állag öleli fel a népes történelmi dinasztia forrásait. Az elsőben az Angyal családokról keletkezett feljegyzések, életrajzok, családtörténeti magyarázatok, tematikai vázlatok, családfák, származási táblák, nemességvizsgálati jegyzőkönyv és a történelmi Magyarország nemes családjait feldolgozó szakirodalom egyes részletei találhatók. Az összegző jellegű állagot az alábbi családtagok neve alatt feltüntetett — és természetesen elődjeiket és a felmenőket is tartalmazó — családi iratok követik. Ezek: Angyal Béla, Angyal György Alajos, Angyal László, Angyal Pál és családtagjaik, valamint egy szintén összesített szerkezeti egységben, a hatodik állagban az Angyal család több ágának dokumentumai szerepelnek, mint Angyal János, Angyal Zsigmond, Angyal József és Angyal János Pál Béla (az előzőkhöz képest szórványforrásokkal). A sok átfedés, a szerteágazó rokoni kapcsolatok következtében néha kuszának tűnhetnek a népes família egymás közti viszonyrendszere és az adott családon belüli kapcsolatok összessége.

7 Az egyértelmű áttekintéshez nyújthatnak segítséget a már említett leszármazási táblák és családfák, de a további kutatás és elemzés nem nélkülözheti hasonló jellegű kimutatások kiegészítését, illetve újak készítését. Végül az utolsó, egyben a legtöbb korhű dokumentumot tartalmazó állag a rokon családokat felvonultató gyűjtemény. Korántsem teljességre törekedve, csak néhányukat megemlítve a népes forráscsoportból: Nendtvich, Jeszenszky, Visy, Jobst, Vízkelety, Sey és Grabarits család, amelyek tagjai Baranya vármegye és Pécs város történetében is jelentős hivatali és közszerepeket töltöttek be. Ha pedig már a közszereplésnél, a különböző hivatalviseléseknél tartunk, meg kell jegyezzük, hogy a különféle Angyal dinasztiák egyes kiemelkedő egyéniségei nemcsak helyi, de országos viszonylatban is felelős beosztásokat töltöttek be. Található köztük építészmérnök, jegyző, főjegyző, közjegyző, városi és megyei hivatalnok, börtönigazgató és természetesen a jogszolgáltatás különféle területein működő szakember, mint közjegyző, ügyvéd, ügyész, táblabíró, jogászprofesszor stb. Egyesek olyan kiemelt pozíciókat is betöltöttek, mint Síkabonyi Angyal László, aki országgyűlési képviselő, magyar királyi kormányfőtanácsos és kormánybiztos-helyettes is volt. A zömében államigazgatási és jogszolgáltató funkciók mellett természetesen számos civil és érdekképviseleti testületben is vezető szerepet vállaltak a családtagok: egyházi és iskolai alapítványokban, patinás egyesületekben vagy különféle szövetségekben. A Pécsi Ipartestületet vagy a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarában viselt vezető pozíciók tekintetében Síkabonyi Angyal Bélára és Angyal Lászlóra hivatkozhatunk.

8 Nyilvánvaló, hogy az iratok rendezését követő forráselemzés, további kutatások elvégzése, illetve az esedeges iratbővülés a hagyatékot alkotó egyenes- és oldalági Angyal és rokon családok közötti genealógiai kapcsolatot is egyértelműbbé teheti. Azt azonban már most kijelenthetjük, hogy rendkívül értékes és sokrétű, szinte egyedülálló forráscsoportot alkot a több családot átfogó forrásegyüttes. Ugyanis az említett hét állag 21, tovább tagolódó kisebb 6 MÁRFI. Kézirat/b. 7 Uo. 8 Uo. 4