Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. szám - IN MEMÓRIÁM - Dobó Imréné Konyári Róza (MÓNUS IMRE)

SZEMPONTOK A LEVÉLTÁRI SZEMLE KÉZIRATAINAK ÉS JEGYZETELÉSÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Kéziratok 1. A kéziratokat elektronikus formában kérjük benyújtani, dokumentum vagy rich text formátumban (*.doc, *.rtf). A szövegben ne alkalmazzanak elválasztást, a jegyzeteket „lábjegyzet" stílusban készítsék (valódi lábjegyzetként, ennek formai követelményeit 1. alább). 2. Az esetleges ábrák jól másolható minőségben a kézirathoz csatolandók egy példányban. Az ábraaláírásokat külön kell mellékelni. Illusztrációként fekete-fehér fényképek fényes papíron, kontrasztos minőségben nyújthatók be. A fényképek hátoldalán kérjük feltüntetni a képek sorszámát. 3. A kéziratban az évszázadokat (az ereded előfordulás kivételével) arab számmal tüntessék fel. A kéziratok általános helyesírására, továbbá a személy- és földrajzi nevek, valamint a számadatok helyesírására vonatkozóan (az eredeti előfordulás kivételével) az érvényben lévő akadémiai helyesírási szabályzat az irányadó. 4. A recenziók fej szövegében pontos bibliográfiai adatok szükségesek (szerző, cím, szerkesztő, kiadó, megjelenés helye és éve, terjedelem, sorozat). 5. Kérjük, hogy a szövegben ne alkalmazzanak tabulátort, ne formázzák meg azt, ne tegyenek behúzást. 8. A főszövegben — lehetőség szerint — ne szerepeljenek idegen szavak. A terminus technicusok jelölésére — amennyiben mód van rá — a magyar megfelelőt alkalmazzuk, az eredeti, idegen nyelvű alakot (ha szükséges) zárójelben adjuk meg. Jegyzetek A folyóirat a jegyzetek elkészítésében a történettudományi folyóiratok hagyományos gyakorlatát követi. A kéziratok elkészítésénél a megadott szempontok szerinti jegyzetelés betartását kérjük a szerzőktől. A folyóirat az ún. szerző-évszám lábjegyzetelési módot alkalmazza. A lábjegyzetekben csak a szerző családneve, azonos családnevű szerzők esetében a családneve és a keresztnév kezdőbetűje szerepel (kis kapitális betűtípussal), majd vesszővel elválasztva a kiadás éve. Ezután pont kerül, majd az oldalszám következik, szintén ponttal elválasztva. (Pl. SZENTPÉTERY, 1930. 132.) A nagyobb jelentőségű, főképpen forráskiadványok történeti irodalomban bevett rövidítése esetében a hagyományos rövidítés alkalmazható (SRH, ÁÚO, ZSO) 91