Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. szám - HÍREK - Beszámoló a XI. Győri Levéltári Napról (MÁRFI ATTILA)

Hírek BESZÁMOLÓ A XI. GYŐRI LEVÉLTÁRI NAPRÓL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, Győr Megyei Jogú Város Levéltára és a Győri Egyházmegyei Levéltár szervezésében 2008. október 29-én került sor a Városi Művészeti Múzeumban a XI. Győri Levéltári Napra. A komoly tradíciókkal rendelkező konferenciát elsőként Pápai Lajos, a Győri Egyházmegye püspöke köszöntötte, röviden felvázolva azt az értékrendet, amit ezek a rendezvények hoztak és jelentenek, majd Kara Ákos, Győr-MosonSopron Megye közgyűlésének alelnöke többek között a három levéltár példaértékű összefogására hívta fel a figyelmet. Ottófi Rudolf, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere pedig a levéltárak történed tradícióiról, az értékmentésekről emlékezett meg, valamint a modernkori adminisztráció fontosságát hangsúlyozta. Az intézményfenntartók köszöntőit követően Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, a konferencia levezető elnöke nyitotta meg a tudományos tanácskozást, a következő összegző gondolatokkal: fontos, hogy a jelen bonyolult társadalmi és technikai kihívásai ellenére is a levéltárak a múlt megőrzésének intézményei maradjanak. A tanácskozást Ress Imre az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa nyitotta meg Л magyar—horvát kiegyezés 1868-ban című előadásával. A több évszázados horvát—magyar együttélés fontosabb történelmi eseményeinek felvázolása után a rendkívül fontos kiegyezés gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális hátterét vázolta fel. Rávilágított a legfontosabb kérdések ellentmondásaira, azok megítélésére a magyar és a horvát „oldalon", valamint gróf Khuen-Héderváry Károly erősen vitatható szerepére. Khuen-Héderváry 1883 decemberétől két évtizedig viselte a horvát báni címet. A Horvátországban lezajlott változásokat a konkrét tények, az aktuális politikai miliő és a kultúrtörténeti hagyományok mellett, a legendáriumok és az anekdotázás szintjén is bemutatta. A nagy ívű nyitóelőadást követően egyháztörténeti referátumokkal folytatódott a tanácskozás: Vajk Ádám, a Győri Egyházmegyei Levéltár levéltárosa, értekezése hangzott el elsőként A csornai monostor birtokállományának kialakulása címmel. A rendi hagyományok szerint 1180 körül alapították a premontreiek a monostort, az alapításban fontos szerepet vállaltak az Osl nemzetségbeli birtokosok, amit egy adománylevél és a Sopronnal való birtokper fennmaradt forrásai is bizonyítnak. A 13. század elejére kialakult birtokstruktúra felvázolásánál több, ma már azonosítatlan földrajzi név is felmerült. A nemzetségen belüli gyakori birtokviták és a különböző korok jellemző gazdálkodását a 15. századig követte az előadó. A következő értekezés egy évszázaddal későbbre kalauzolta hallgatóit Zaccharia Delfino bíboros és a győri káptalan címmel, Nemes Gábor a GYEL levéltárosa tolmácsolásában. Nemcsak a bíboros kétes megítélésű vagyonszerzési manipulációiról adott hiteles képet az előadó, hanem a császári udvar és a Vatikán közti hatalmi vetélkedésről is beszámolt Zaccharia különböző próbálkozásinak ismertetésekor. Vatikáni forrásokból, fennmaradt levelekből is idézett Nemes Gábor, a dokumentumok érzékeltették a győriek széleskörű tiltakozását is. A pénzügyi botrányairól, visszaéléseiről elhíresült bíboros alakjának megidézése egyben felhívta a figyelmet a korabeli hatalmi erőviszonyokra és a győri püspökség komoly ideológiai és politikai pozíciójára. E blokk zárásaként hangzott el Balogh Margit, az MTA Társadalomkutató Központ igazgatója A^ állam és egyhá% titkos megbeszélései 1948-ban című előadása. Ebben kifejtette, hogy a kérdéskör mikro-kérdésnek tűnik, de valójában magában foglalja a magyar állam egyházpolitikájának szinte minden fontos problémakörét. 1947-től érzékelhető e kérdésben is az erősödő radikalizmus, azaz a törekvés arra, hogy kiszorítsák az egyházat a magyar közélet minden területéről. Elsősorban az 1948-ban elkezdődött tárgyalássorozat hátteréről, 84