Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 1. szám - GARADNAI ZOLTÁN: A magyarországi rendszerváltozás dokumentumai a francia Külügyminisztérium levéltárában

Л magyarországi rendszerváltozás dokumentumai a francia Külügyminisztérium levéltárában megerősített. Ezzel a látogatással francia és magyar értékelések szerint egyaránt a kétoldalú kapcsolatok új szakasza kezdődött el.

1

4 3. Párizsban figyelemmel kísérték és folyamatosan elemezték a francia politika keleteurópai fogadtatását. Ezekben az elemzésekben, feljegyzésekben a '80-as évek elejétől kezdve Magyarország egyre inkább kiemelt szerepet kapott. A francia kelet-európai politikában az enyhülés már Valéry Giscard d'Estaing elnöksége végén is érezhető volt, amit mutatott Raymond Barre miniszterelnök (és magyar felesége) látogatása Budapesten 1977-ben, majd Kádár János útja Párizsban, 1978-ban. A magyarfrancia kapcsolatok területén a '70-es évek végén, a '80-as évek elején enyhülés és kölcsönös közeledés kezdődött, ami — szerencsésen, de természetesen nem véledenül — Francois Mitterrand és Kádár János személyes találkozóival esett egybe. Ezt erősítette az, hogy párhuzamosan Moszkvával (a Mitterrand elnök iránt megmutatkozó szovjet bizalmatlanság miatt), Varsóval (a szükségállapot miatt) és Bukaresttel (a rendszer egyre nyilvánvalóbb diktatórikus jellege miatt) a '80-as évek elején a franciák kapcsolatai elhidegültek, és csak Mihail Gorbacsov 1985. évi hatalomra jutása után erősödött meg újra a franciaszovjet/orosz „történelmi barátság". Franciaország számára a '80-as évekre Magyarország egyre inkább a francia keleti politika eszközéül szolgált mint olyan ország, amelyet Párizsban közvetítőként is használtak. Magyarország ráadásul teljes mértékben érdekeltnek mutatkozott a nyugati kapcsolatok kiépítésében, elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztése tekintetében, ami tovább növelte iránta a francia érdeklődést.

1

5 Ezek a tényezők összességében azt eredményezték, hogy Párizsban felértékelték Magyarországot, és így az 1981-ben hatalomra jutó Mitterrand elnök első kelet-európai útja nem véletlenül vezetett 1982-ben Magyarországra, jelezve a diplomácia nyelvén, hogy az új párizsi vezetés átértékeli a hagyományos keleti kapcsolatait.

1

6 Ez a beszámoló a 2007-ben Franciaországban végzett feltáró munkának a magyar rendszerváltozásra vonatkozó részét mutatja be. A Klebelsberg Kuno-ösztöndíjaknak köszönhetően ugyanis 2002-2007 között fokozatosan — kronológiai rendben — feltárhattam a kétoldalú kapcsolatok történetére vonatkozó dokumentumokat. A 2007. évben elnyert ösztöndíjnak és a francia Külügyminisztérium kutatási engedélyének (derogation) köszönhetően folytathattam a magyar-francia kapcsolatok történetére vonatkozó kutatásaimat, és a kronológiai határokat egészen 1990-ig „elvihettem". Ezt a feltárást Magyarországról és Franciaországról egyaránt először én kezdhettem el, így az „első felfedező" izgalmas, de egyben nagy felelősséget jelentő munkáját is elvégezhettem. A kutatás több szempontból is hasznos és nélkülözhetetlen volt: 1. Az 1976—1980 közötti iratanyag megismerésének köszönhetően érthetőbbé vált számomra a '60-as évek francia keleti nyitási politikája. 2. Az 1981-1985 közötti korszak iratanyagából megértettem, hogy a francia diplomácia hogyan értékelte a Kádár-rendszert (annak csúcspontján) a '80-as évek első fe1

4 Magyarországot Kelet-Európa legszabadabb országának tartották, amely nem igazán ismerte az emberi jogokkal kapcsolatos problémákat, és a gazdasági reform 1968. évi bevezetésével a magyar gazdaság közelebb került a piacgazdasághoz. 1

5 AMAE SE, SsH Pé Carton 5281. Hongrie et politique á Fest de la France. 1

6 Valéry Giscard d'Estaing első kelet-európai útja Lengyelországba vezetett 1977-ben. Erre a gesztusra Mitterrand részéről 1982-ben már nem volt mód. 7