Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. szám - HÍREK - Oktatásunk évszázadai — a XV. Tolna Megyei Levéltári Nap (KUNNÉ TORNÓCZKY ANDREA)

Hírek Elsőként Humné Szentesi Katalinnak, a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium igazgatónőjének Az alapítástól a két tannyelvűségig című előadását hallhatta a közönség. A gyönki református gimnázium a Külső Somogyi Egyházmegye helvét vallású centrális iskolájaként alakult 1806-ban Nagyszékelyen, majd 1813-ban került át Gyönkre, és itt az 1941-1942. tanév végéig négy osztályos algimnáziumként működött. Az 1942-1943. tanévtől fokozatosan bővült nyolcosztályossá. Az 1948. évi államosítással az iskola felekezeti jellege megszűnt, s sok kitűnő pedagógussal lett szegényebb az intézmény. 1950-ben — a kor szellemiségének megfelelően — az Alpári Gyula nevet vették fel, majd az 1965-1966. tanévben a gimnázium egykori, később íróként ismertté vált diákjáról, Tolnai Lajosról nevezték el az intézményt. Fontos fordulópont volt az iskola életében az 1987. év, amikor is két tannyelvű (németmagyar) osztályokat szerveztek, és legfőbb célként az idegen nyelven jól beszélő műszaki értelmiség képzését tűzték ki. 1992-től vezették be a nemzetiségi oktatást hatosztályos képzésben. Az előadó eredeti források bemutatásával, rengeteg fényképpel és hajdani, később híressé vált diákok fotóinak felhasználásával mindvégig fenntartotta a hallgatóság figyelmét. Őt követte Zentai Andrásnak, a Garay János Gimnázium ny. és c. igazgatójának referátuma Fejezetek a Garay gimnázium történetéből címmel. Az előadásban egy iskolatörténeti vázlat segítségével nyerhettünk bepillantást a nagy múltú, patinás intézmény hétköznapjaiba. A szekszárdi gimnázium több mint százéves küzdelem után a megye harmadik, akkor egyeden állami főgimnáziumaként jött létre. A gimnázium első igazgatója Wigand János volt, aki 1896. szeptember 10-én nyitotta meg az iskola első tanévét. Már az első osztályban olyan hírességek végeztek, mint Holub József, a későbbi történészprofesszor; Stolpa József, a későbbi kultuszminisztériumi államtitkár, valamint Szabó Dezső, a híressé vált festőművész. A gimnázium — a tantestület kérésére — 1923-ban vette fel a híres költő, Garay János nevét. Az 1924-től reálgimnáziumként működő iskola épületébe a háború alatt hadikórházat telepítettek. 1945 után az alsó négy osztályt fokozatosan általános iskolai osztályokká szervezték át, és az 1948-1949. tanévtől már új típusú, négy évfolyamú középiskolaként működött tovább. A '60-as években szőlész—borász, elektroműszerész, majd 1970-től óvónőképzés is folyt az iskolában. A nyolcosztályos képzés 1995-ben indult újra a Dienes Valéria Általános Iskolával közösen. Ónodi Szabolcs, a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium igazgatója Iskolánk megszentelt tűzhelye örökké való eszméknek és ideális eszményeknek címmel tartott előadást a bonyhádi evangélikus gimnáziumról, amely 1806-ban indult algimnáziumként, és 102 tanulóval Sárszendőrincen kezdte működését. 1870. szeptember 6-tól a Völgység „fővárosa", Bonyhád ad otthont gyönyörű, szecessziós épületben az iskolának. 1948-ban hosszú időre megszűnt felekezeti jellege, majd egy évre rá felvette az iskola egykori diákja, Petőfi Sándor nevét. Mindvégig magas szintű képzés jellemezte a gimnáziumot, amely méltán büszkélkedhet híressé vált tanítványaival: négy püspök, több akadémikus, egyetemi tanár, író, költő, orvos (például Ordass Lajos, Cserháti József, Mayer Mihály, Illyés Gyula, Sass István, Balassa János, Lötz János) került ki a bonyhádi alma materből. Az állami gimnázium 1992ben került vissza az evangélikus egyház tulajdonába. Jelenleg — eleget téve a kor kívánalmainak, és választási lehetőséget nyújtva a diákoknak — hat, egy + négy és hagyományos, négyosztályos képzés is folyik a gimnáziumban. Berta Bálint, az Illyés Gyula Gimnázium ny. igazgatója A Dombóvári Gimnázium 97 éve címmel mutatta be a megye 1913-ban, negyedikként létesített középiskoláját. A gimnázium tanári kara a katolicizmus eszméjét, szellemiségét hirdette, azonban nem a katolikus egyház volt a fenntartója. Az első tanéve 1913. szeptember 4-én indult 111 elsős kisdiákkal, köztük mai névadójukkal, Illyés Gyulával. Az iskola 1921-ben Magyar Királyi Katholikus Esterházy 70