Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - MOLNÁR ANDRÁS: Kerületi törvényszékek felállítása Zala megyében 1848-ban

Molnár András A május 9-én délután összeült bizottság már másnap a megyebizottmány elé terjesztette javaslatait.

9 Miután Zalaegerszegen a vármegyének voltak az igazságszolgáltatás számára alkalmas épületei, Csáktornya közönsége pedig saját városházát ajánlotta fel e célra, a bizottság Sümeg, Keszthely, Nagykanizsa és Alsólendva földesurait javasolta megkérni, hogy bocsássanak a törvényszékek rendelkezésére megfelelő épületeket. A megyebizottmány azonban úgy vélte, hogy ha az üléseket továbbra is az uradalmi épületekben tartanák, „a népben könnyen azon aggodalom gerjedne, hogy a törvényszékek ezentúl is földesúri befolyás alatt fognak lenni", ezért elrendelték, hogy ahol nincsenek a megyének a törvényszékek tartására alkalmas épületei, ott a főszolgabírók béreljenek ilyeneket. A megyebizottmány a bizottság javaslatára — az 1848. évi 11. törvénycikk 4. §-a alapján — elrendelte a kerületi törvényszékek székhelyén lévő uradalmi börtönépületek azonnali, a bennük őrzött rabokkal együtt történő, ideiglenes átvételét is. Börtönőröknek a korábbi urasági hajdúkat fogadták fel.

1

0 A kerületi börtönök így létrehozott hálózatában Sümegen, Keszthelyen, Nagykanizsán, Alsólendván és Csáktornyán egy-egy káplárt és 4-6 hajdút, összesen 33 új felesküdött foglárt láttak el egységes egyenruhával és fegyverzettel. A börtönök működésének és a rabok ellátásának költségeit a megye viselte.

1

1 A zalaegerszegi megyeháza melletti központi börtönben őrizték a súlyosabb bűnökért, hosszabb időre elítélteket az egész megye területéről, valamint az egerszegi kerületi törvényszék elítéltjeit. A másik öt kerületi börtönben az enyhébb bűnű, rövidebb időre elítélt rabokat tartották az adott kerület területéről. Az összes többi, korábbi úriszéki tömlöcöt megszüntették, a rabokat pedig, bűneik súlya és a kerületi beosztás szerint osztották szét a hat megyei börtön között.

1

2 A megyebizottmány az egyes törvényszéki kerületek felosztására vonatkozó javaslatot jóváhagyta. E szerint Zala megye sümegi kerületi törvényszékének illetékessége a teljes tapolcai járásra, a keszthelyié a teljes szántói járásra, a csáktornyaié pedig a muraközi járás egészére terjedt ki. A zalaegerszegi, nagykanizsai és lendvai kerületi törvényszékek között arányosan, a közlekedési viszonyokat figyelembe véve osztották fel a kapornaki, egerszegi és lövői járás helységeit, így a törvényszéki kerületek határa ezek esetében némileg eltért a közigazgatási járáshatároktól. Egyetértettek a bizottság azon javaslatával is, hogy a törvényszékek működéséhez szükséges jegyzőket, illetve pertárnokokat és az alkalmazandó tiszti ügyészeket az illető törvényszékek válasszák és nevezzék ki.

1

3 A megyebizottmány 1848. május 10-ei ülésén választották meg Zala megye kerületi törvényszékeinek közbíráit, kerületenként 5-5 rendes, és 2-5 helyettes — összesen 49 — állandó bírót. Ezzel először juttatták érvényre a zárt tanács elvét, korábban ugyanis a vármegye valamennyi táblabírája részt vehetett a megyei törvényszék ülésein.

1

4 A bírák túlnyomó többsége természetesen az ügyvédi diplomával vagy jogakadémiai végzettséggel és igazságszolgáltatási tapasztalatokkal egyaránt rendelkező, idősebb, nemesi származású táblabírák közül került ki.

1

5 Négyüket, Puteány József bárót, Simon Pált, 9 ZML ÁB ir. 1848:4. A bizottság javaslatainak eredeti tisztázata. 19. 1

0 ZML ÁB jkv. 1848:4. Vö. DEGRÉ, 1974. 55. 1

1 ZML Zala vm. fóad. ir. „Főadószedói számadás Zala megye hadi-, hadfogadói- és házipénztárainak 1847/1848ik katonai évben lett bevételeiről és kiadásairól." (Főad. szám., 1847-1848.) II. Szolgálatbeli fizetések 135-140. sz., III. Szolgák ruházatára tett költségek 194, 203, 210-211, 216, 222, 226. sz, VI. Gonosztevőkre tett költségek 349-365. sz.; ZML ÁB jkv. 1848:1537. 1

2 ZML ÁB jkv. 1848:4.; ZML ÁB ir. 1848:4. 1

3 ZML ÁB jkv. 1848:4. 1

4 ZML ÁB jkv. 1848:4. Vö. ÜEGRÉ, 1974. 55. 1

5 A kerületi törvényszékek bíráinak személyi adatait ld. a függelékben, az adatok forrásait pedig a 64. jegyzetben! 42