Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - MOLNÁR ANDRÁS: Kerületi törvényszékek felállítása Zala megyében 1848-ban

MOLNÁR ANDRÁS KERÜLETI TÖRVÉNYSZÉKEK FELÁLLÍTÁSA ZALA MEGYÉBEN 1848-BAN

1 1848 tavaszán az áprilisi törvények — az úriszékek eltörlésének kivételével — érintetlenül hagyták, sőt ideiglenesen megerősítették működésében a fennálló bírósági szervezetet. A legfontosabb változás a földesurak bíráskodási jogkörének megszüntetése volt. Az úrbéres szolgáltatásokat eltörlő 9. törvénycikk 4. §-a kimondta, hogy az „úri törvényhatóság megszüntetik; ideiglenesen, míg a törvény kiszolgáltatás általánosan rendeztetni fog, azt polgári ügyekben a sommás perekre nézve, ott, hol rendezett első bíróságú tanácsok nincsenek, a szolgabírák, büntető és rendes folyamatú polgári perekre nézve pedig a megyei törvényszék fogja gyakorolni." A 11. törvénycikk részletesebben is rendelkezett azokról az ügyekről, amelyeket korábban a földesúri hatóságok intéztek. E törvénycikk 4. §-a előírta, hogy az uradalmak a bíráskodási jogkörrel együtt ideiglenesen adják át a megyéknek az igazságszolgáltatási célokra használt épületeket és eszközöket, így például a földesúri börtönöket. A leglényegesebb, szervezeti reformokat is lehetővé tevő rendelkezést a törvény 3. §-ában olvashatjuk: „oly helységekre nézve, melyek rendezett első bírósági hatóságú tanáccsal ellátva nincsenek, a megyék a szükséghez képest több törvényszékeket, mint első bíróságokat alakíthatnak, melyeken az alispán akadályozása esetében elnököt a törvényszék tagjai önsoraikból választanak".

2 A megyei törvényszékek szervezetében, eljárásrendjében vagy ítélkezésében az úriszékek eltörlése után 1848-1849-ben bekövetkezett változásokat a jogtörténeti kutatás mindeddig nem vizsgálta, mindössze néhány közigazgatás-történeti tanulmány érintette e kérdést. Lakatos Ernő a Pesti Hírlap sajtóhíradásai nyomán elsőként írta le, hogy 1848 májusában a megyék egy részében, élve az 1848. évi 11. törvénycikk 3. §-ában felkínált, törvényszékalakítási lehetőséggel, kerületi bíróságokat szerveztek, így például Pest megyében nyolc, Tolnában pedig öt kerületi törvényszéket állítottak fel, és hasonló módon pótolták az úriszékeket Bács, Gömör vagy Trencsén megyében is.

3 Horváth Árpád Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyve alapján foglalta össze az öt új büntető, polgári és számvevői törvényszék felállítására vonatkozó tolnai határozat lényegét.

4 Degré Alajos Zala megye Állandó Bizottmányának jegyzőkönyve alapján felvázolta ugyan a zalai kerületi törvényszékek szervezéstörténetét, és felhívta a figyelmet e megyei határozatok jogelvi újdonságaira is, az általa tanulmányozott források alapján azonban azt a téves következtetést vonta le, miszerint Zalában „nincs nyoma annak, hogy ezek a kerületi törvényszékek megkezdték volna működésüket".

5 Zala megye Állandó Bizottmányának jegyzőkönyvei és iratai, a főadószedői számadások, főképpen pedig a megye törvényszékének iratai valójában arról tanúskodnak, hogy Zalában 1848 júniusától 1849 decemberéig — a korábbi egy megyei törvényszék helyett — hat kerületi törvényszék működött, és ezek mind büntető, mind polgári ügyekben ítélkeztek. 1 A Zalaegerszegen 2009. május 14-én Degré Alajos emlékezete címmel rendezett tudományos emlékülésen elhangzott előadás bővített, jegyzetekkel és függelékkel kiegészített változata. 2 1847/8-ik tczk. 14., 40., 43-44., 90. 3 LAKATOS, 1957. 126-127. 4 HORVÁTH, 1978.181-182. 5 DEGRÉ, 1974. 54-56. Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. sz. 40-26.