Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - BORBÉLY TAMÁS: Alexandersohn Jonathán hejőcsabai rabbi peranyaga

Borbély Tamás A per utóélete Alexandersohn végül megnyerte az ügyét, ám önfejűsége és makacssága tovább nehezítette helyzetét. Mindenáron csabai rabbi akart maradni, ezért a számára elégtételként kirótt 800 forintot sem volt hajlandó elfogadni, csak és kizárólag a csabai rabbi-széket tartotta megfelelő elégtételnek. Emiatt nem is írta alá az eléje terjesztett ítéletet, így a rabbi-kollégium eredmény nélkül oszlott fel. A Helytartótanácsnál megsürgette a Borsod megyei hatóságnál kezdeményezett perét, amelyet a csabai község ellen indított, ezután Berlinbe, majd Frankfurtba, a reform központjába utazott, hogy támogatókat szerezzen. Ausztria és Németország tekintélyes rabbijai, sőt a berlini Rabbinatus is kiállt mellette és felszólította Szófért, hogy Alexandersohnnal szembeni eljárását magyarázza meg.

3

9 Alexandersohn családját hátrahagyva több mint tíz évig vándorolt a Habsburg Birodalomban és a német területeken kívül Dániában, Itáliában, Franciaországban, Angliában és Hollandiában. Utazásai során ajánlóleveleket és véleményeket gyűjtött rabbiknál és tudósoknál jogigényének támogatására és azon célra, hog)

7 a különböző zsidó hitközségeknél pénzt gyűjthessen. Emellett előfizetéseket gyűjtött a könyvére, amelybe a hitközség elleni küzdelmének, perének dokumentumait és a segítőitől kapott támogató leveleket foglalta bele. Alexandersohnnak a könyvét legelőször 1846-ban Dessauban sikerült kiadnia, ám ekkor még csak kevés példányt tudott kinyomtatni, mert a könyvkiadó becsapta.

4

0 A következő évben, 1847-ben már módjában állt elegendőt nyomtatnia ahhoz, hogy minden előfizetőjének jusson. Alexandersohn könyvében csak az ügyére vonatkozó dokumentumok szerepeltek, saját kommentárjaival ellátva. Szenvedéseinek részletes előadására, és annak könyvbe foglalására már nem maradt elegendő pénze.

4

1 Alexandersohn pere a világi hatóságoknál — bár többször is sürgette a hatóságokat — Magyarországon elakadt, mivel azok nem avatkozhattak az ügyébe. Az idő előrehaladásával Alexandersohn és a csabai konfliktus kikerült a figyelem középpontjából, Alexandersohn végleg magára maradt és teljesen elszegényedett. Magyarországon időközben ellenfelei már azt is elhíresztelték róla, hogy kikeresztelkedett.

4

2 A csabai rabbi 1869. november 24-én koldusként halt meg az óbudai zsidó kórházban.

4

3 A viszály indító oka a személyes érdekek összeütközése volt, valamint az, hogy a rabbi tényleg „nem illett" a hejőcsabai viszonyokhoz. Alexandersohn és pártfogói állítása szerint — amelyet aztán a Kohn Schwerin Götz által lefolytatott eljárás igaznak is ítélt — a hejőcsabai hitközség azért igyekezett a rabbi ellen felhozott vádakat vallási színben feltüntetni, mivel így biztosak lehettek abban, hogy a Lőw Eleázár — aki maga is összeütközésbe került korábban a csabai rabbival — által összehívott testület megfosztja majd a rabbiszéktől Alexandersohnt. Ez is azt mutatja, hogy a korszak felfokozott vallási—politikai hangulatában a rabbi és a hitközség között fennálló, gyakran személyeskedésbe torkolló viszályokat egyszerűbb volt vallási konfliktusként feltüntetni, még akkor is, ha az ügy alapjában más jellegű volt. Az általam megismert források szerint Hejőcsabán is erről lehetett szó. 3

9 Vö. uo. 25-27. 4

0 Vö. uo. 4

1 Vö. KOHN, 1898-1899. 28. 4

2 Vö. uo. 4

3 Vö. uo. 28. 20