Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 3. szám - MÉRLEG - Levéltári kézkönyv. Főszerk.: KÖRMENDY LAJOS. (Ism.: KECSKEMÉTI KÁROLY)

Mérleg feudál-kapitalista múlt és a szocialista jelen között. A rendszerváltás után ez a demarkációs vonal más elnevezéssel megmaradt, és egy új demarkációs vonal is megjelent a diktatórikus közelmúlt és a demokratikus jelen között. Az 1970-es és '80-as években Magyarország a Nemzetközi Levéltári Tanács két nem­zetközi levéltári vállalkozásában vett részt. 1980-ban jelent meg az Európai Fővárosok Épí­tészettörténeti Forrásainak útmutatója, a kötetet Budapest Főváros Levéltára szerkesztette. Az Afrika, Ázsia, Ausztrália, Óceánia és Latin Amerika történetére vonatkozó magyarorszá­gi források útmutatója pedig 1991-ben jelent meg. Állományvédelem Ezt a fejezetet minden levéltári és irattári dolgozónak, beosztástól és feladatkörtől függede­nül, ismernie kell. Az előírások és tilalmak pontos betartásától függ a magyar levéltári örök­ség fennmaradása. Le kellene fordítani legalább angolra és franciára — persze a magyar jogszabályokra való hivatkozás nélkül —, mert ilyen pontos és tömör összefoglalásra min­denütt szükség van. Egy hiányt azért megemlítenék. 1987-ben, Gardone Rivieraban a Nem­zetközi Kerekasztal Konferencia a konzerválási-restaurálási politikát vitatta meg. Szóba kerültek a rágcsálók. A kinshasai kolléga a problémát megoldotta: a levéltár macskát tart. Erről nem ír a kézikönyv. Informatika Az a sejtésem, hog}' a hetedik fejezet fogja kiváltani a legtermékenyebb vitákat. A szerkesztő abból indult ki — ez határozta meg a fejezet tartalmát és felépítését — hogy az informatikai forradalom új korszakot nyitott a levéltári elmélet és gyakorlat történetében. Igaza van. Abban is igaza van, hogy a levéltárak nem remélhetik működésük költségeinek csökkentését az informatizálás révén. Az informatika óriási haladást, hatékonyság növelést és minőség­emelést tesz lehetővé (adatbázisok, digitalizálás), de pénzmegtakarításra nem lehet számítani. Az olvasók egyet fognak érteni a fejezet pesszimizmusával. Levéltár, azaz hosszú távú konti­nuitás és informatika, azaz szüntelen változás antinomikus fogalmak. Optimizmusra egy­előre nincs ok, a belenyugvó önámítás túlságosan csábító. A divat az úr, nem a józan ész. A magyar levéltári kultúra még nem lépett be az informatika korába. Az E-Archivum, az egyes levéltárak önállóságát megvédendő, osztott rendszerű, nem használja ki az informa­tika által nyújtott lehetőségeket. A pártállam húsz éve megszűnt, de a pártállami centralizáci­ótól való félelem nem múlt el. Befejező észrevételek A kézikönyv használhatóságát a mutató biztosítja. Óriási munka volt, de szükség volt rá. Nincs és soha nem is lesz minden használóját kielégítő levéltári kézikönyv, már csak azért sem, mert igen sok kérdésben megoszlanak a vélemények. A levéltárosok nem különbek a politikusoknál, arra figyelnek, ami nem tetszik. Nem vizsgáltam áldozati állatok belsőségét, nincs kristálygömböm és kártyát vetni sem tudok. Mégis meg tudom jósolni, hogy a Levéltári Közleményekben, a Levéltári Szemlében, valószínűleg a Századokban, a Korallban és a világhálón a kézikönyv nem csak elismerést fog kapni. Szó lesz például a recenziókban arról, ami kimaradt: a levéltári és irattári szak­személyzet képzése, a levéltári építészet, a levéltári politika, a levéltári intézmények igazgatá­73

Next

/
Thumbnails
Contents