Levéltári Szemle, 59. (2009)

Levéltári Szemle, 59. (2009) 3. szám - PÁRTÁLLAM ÉS RENDSZERVÁLTÁS - KRAHULCSÁN ZSOLT: A magyar politikai rendőrség és a szocialista országok állambiztonsági szervei közötti kapcsolatok szabályozása (1956—1989^)

Krahulcsátt Zsolt nőknek számolt be. Az NKO „takarása" alatt végzett operatív munkát a III/II-6 Osztály — a hadiipar, a közlekedés, a hírközlés, illetve a minisztériumok és főhatóságok preventív védelmének ellátásával megbízott részleg — vezetőjének irányítása alapján volt köteles megszervezni.

1

1 Az újabb szervezeti átalakításra Magyarország nemzetközi helyzetében beállott változással összefüggésben került sor. Az 1962-ben kialakított szervezeti forma kisebb-nagyobb módosításokkal 1989-ig működött. Az átszervezést a megváltozott bel- és külpolitikai helyzet, Magyarország nemzetközi kapcsolataiban bekövetkezett változások, a nyugat felé történő nyitás és az ezzel együtt járó hírszerzési lehetőségek növekedése, valamint a fokozottabb kémelhárítási munka indokolta. A Belügyminisztérium átszervezése folytán a korábbi főosztályi tagolódást felváltotta a csoportfőnökségek, főcsoportfőnökségek rendszere. Galambos József miniszterhelyettes lett az állambiztonsági főcsoportfőnök, amely kezdetben öt csoportfőnökségből és hat önálló osztályból állt. Az önálló osztályok egyike lett a III/4. Osztály, azaz a Tájékoztató, Értékelő, Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, amelyet (a többi önálló osztályhoz hasonlóan) közvetienül a főcsoportfőnök irányított.

1

2 А III/4. Osztály szervezeti felépítéséről, az esetleges strukturális változásokról sajnos jelenleg semmilyen adatunk sincs, csupán a működésről maradt fenn néhány dokumentum. A nemzetközi információcsere hatékonyságáról tudósít egy 1963. márciusi belügyminiszter helyettesi parancs, amely a kémelhárítás állományába tartozó beosztottakat megrovásban, illetve figyelmeztetésben részesíti, a baráti szervektől érkezett kérelmek késedelmes elintézése, esetenkénti válasz nélkül hagyása, vagy éppen a „semmitmondó" válasz miatt. A parancs szerint előfordult, hogy eg}

7 másik szocialista ország titkosszolgálatától 1961-ben érkezett kérelemre még 1963 márciusában sem reagáltak a BM beosztottai. Ezért „a baráti szervekkel való együttműködésünkben meglévő hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében" Galambos József elrendelte, hog}

7 minden egyes kérés teljesítésére az összes rendelkezésre álló operatív eszközt fel kell használni, és a válaszra egy hónapon belül sort kell keríteni, és a III/4. Osztály a III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökség által összeállított anyagokat csak akkor továbbíthatja, ha azok minden szempontból megfelelnek a követelményeknek.

1

3 A szocialista országok állambiztonsági szerveivel fennálló kapcsolatok alakulásával a III. Főcsoportfőnökség 1963. november 12-i csoportfőnöki értekezletén is foglalkoztak. Megállapították, hog}

7 bár a kapcsolatok fejlődtek, de magyar oldalról nagyon hiányzik a „kezdeményezőkészség", így még sok a „kihasználadan lehetőség", továbbá növelni kell az összeállított elemzések színvonalát, s ezért a társszervekkel a magyar állambiztonsági jelentéseket értékeltetni és véleményeztetni kell. A határozat további pontjai a nemzetközi kapcsolatok terén meglévő decentralizáció megszüntetésére irányultak. Ezért kezdeményezték, hog}

7 a belügyminiszternek és helyetteseinek a szocialista országok állambiztonsági szerveivel való kapcsolatok alakulásába nagyobb betekintése legyen, hogy minden „nagyobb jelentőségű kérdésről" (az ülésen hozott határozat nem részletezte melyek ezek) csak a miniszter és helyettesei, illetve а III/4. Osztály beleegyezése után lehessen tájékoztatni. Az operatív 1

1 MOL XIX-A-83-b. 289. d. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3298/1961. sz. határozata az egyes minisztériumoknál, országos hatáskörű szerveknél a nemzetközi kapcsolatok intézéséről. Az NKO-k feladata a hivatalos údevél- és vízumügyek intézése, a nemzetközi értekezletek szervezése, a kapitalista országokból visszaérkezett magyar állampolgárok beszámoltatása volt. Meghatározták, hogy a különlegesen fontos üzemekbe milyen körülmények között látogathatnak külföldi állampolgárok. További feladatuk a ki - és beutazók ellenőrzése, nyilvántartásuk megszervezése, valamint egyes nemzetközi rendezvények biztosítása, ellenőrzése, vagy éppen egy-egy disszidálási kísérlet megakadályozása volt. Bővebben: KRAHULCSÄN, 2008. 1

2 Bővebben: CSEH, 1999. 79-83. 1

3 MOL XIX-B-l-az. 54. d. A belügyminiszter-helyettese 008. számú utasítása. 1963. március 28. 6