Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - SZEMLE - Archívum Sala (MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA)

pereket vizsgálja meg. A szerző által értékelt 82 dokumentálható bűnesetben boncolás alá veszi az elkövetők és áldozatok személyét, a bűncselekmények körülményeit, indítékát és következményeit majd az ítéleteket és a büntetés formáit. A tanulmány mellékleteként érdekes forrástípusokat közöl (kihallgatási jegyzőkönyv, tanúvallomás, levél, szülőorvos beszámolója) Karácsony Klára 1821-ben lefolytatott peréből. Márkusné Vörös Hajnalka tanulmányában a protestáns prédikátorok ellen 1674 tavaszán Pozsonyban lefolytatott úgynevezett gályarabper veszprémi dokumentumaira hívja fel a figyelmet. A káptalanok fontos szerepet kaptak az eljárás nyomozó-vizsgálati szakaszában, megbízatásuk kiterjedt Győr, Esztergom, Vas, Veszprém, Pozsony, Hont, Nógrád és Szepes vármegyékre. A veszprémi káptalan által lefolytatott tanúkihallgatások több száz veszprémi és pápai várkatona vallomását őrzik a korabeli viszonyokról. Szendiné Orvos Erzsébet Debrecen város magisztrátus! jegyzőkönyvei alapján mutatja be a város 16. századi jogszolgáltatásának működését. Bepillantást nyújt a város igazgatási és igazságszolgáltatási szervezetébe és megvilágítja a mezőváros bírói és igazgatási jogkörének alakulását, az úriszék alóli felszabadulás folyamatát. Viera Bernátova (trencséni főlevéltáros) Trencsén város magisztrátusának iratai alapján rekonstrálja Rakovszky Borbála, egy 16-17. század fordulóján élt köznemesi asszony birtokvesztésének történetét. A peres iratok és végrendeletek elemzéséből szépen megrajzolódik a korán özvegységre jutott asszony kálváriája az, hogy a jogi „kiskapuk" nyújtotta lehetőségeket kihasználva, hogyan gazdagodtak meg a korabeli jog képviselői. Kujbusné Mecsei Éva a nyíregyházi 18-19. századi női végrendeleteket elemezve mutatja be a nők jogait és hétköznapi érvényesítésük lehetőségeit a város társadalmában. A vizsgált testamentumokból kirajzolódó női jogok szerint a 18-19. században Nyíregyházán nemcsak a férfiak, hanem a nők is lehetőséget kaptak a vagyonszerzésre, az adás-vételre, valamint az örökítésre. Eva Vrabcová (a Szlovák Nemzeti Levéltár főlevéltárosa) a szlovákiai zsidóság deportálásának végrehajtását és a szeredi zsidó munkatábor 1941 és 1945 közötti működését mutatja be a dokumentumok tükrében. Az évkönyv harmadik kötetében a 2005. szeptember 14-én megtartott konferencia előadásainak szövege látott napvilágot. A tanácskozás témája: Mindennapi élet a csallóközi és mátyusföldi mezővárosokban. A zömmel kora újkorral foglalkozó tanulmányok sorát mezővárosok kutatásának két iskolateremtő egyénisége nyitja meg. Richard Marsina a magyar középkor kutatói által is jól ismert és tekintélyként számon tartott medievista történész, a nagyszombati egyetem tanára a mai Szlovákia területén található középkori városok fejlődését foglalja össze. Előadásában a 12-15. századi Közép- és Kelet-európai városfejlődés sajátosságait jellemezve helyezi el a vizsgált terület városait, határozza meg azok típusait, a városi privilégiumok rendszerét, a középkori városok hatását a műveltség terjesztésében és elmélyítésében. Bácskai Vera a magyar várostörténeti kutatások meghatározó egyénisége igen érdekes tanulmányában kutatás módszertani útmutatásokat ad a témával foglalkozók számára. Szombathely püspöki mezőváros 18. századi forrásait tanulmányozva arra keresi a választ, hogy a század elején még mezőgazdaságból élő, falusias jellegű településen a piacközponti szerepkör erősödése, a kézműipar és kereskedelem kibontakozása, az igazgatási szerepkör bővülése milyen mértékben befolyásolta a nyilvános és a magántér (lakóház és a lakás) városiasodását. Ijj. Nóvák Veronika (az Érsekújvári Múzeum levéltáros munkatársa) Somorja mezőváros közigazgatását vizsgálja dolgozatában a 16. század végétől a 18. század közepéig. Somorja város magisztrátusá96