Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - SZEMLE - Archívum Sala (MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA)

A beszámolóból képet alkothatunk a levéltár sokrétű munkájáról: a fondképző szervekkel való kapcsolatról, az iratkezelés és selejtezés ellenőrzési munkáiról, a levéltári fondok feldolgozásáról, az elkészült segédletekről. Betekinthetünk a kutató- és ügyfélszolgálat munkájába és a levéltár tudományos és közművelődési tevékenységébe. A vágsellyei levéltárosok tudományos publikációiról bibliográfiai jegyzék ad számot. Az évkönyvek gerincét a levéltár által minden évben megrendezett nemzetközi konferencia előadásainak anyaga adja, amelyet tanulmányok formájában jelentetnek meg. Mivel szakmai rendezvényeik szlovák és magyar nyelven zajlanak, a magyar nyelvű évkönyvben a szlovák nyelven elhangzott előadások magyar fordítása is megjelenik, míg a szlovák nyelvű évkönyvben a magyar előadásokat fordítják szlovák nyelvre. Az évkönyv első kötetében II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának 300. évfordulója tiszteletére 2003-ban megrendezett tanácskozás előadásait közlik. Ölveti Gábor tanulmánya a Rákóczi szabadságharc előzményeivel foglalkozik áttekintve a nagyhatalmi érdekek alakulását és a mozgalom társadalmi bázisát. Henzsel Ágota a szabadságharc indulásának és kibontakozásának Felső-Tisza-vidéki eseményeit mutatja be a gazdag megyei forrásanyag elemezésével. Ivan Mrva (a nagyszombati egyetem tanára) a Pozsony megyei események feltárására vállalkozott. Kiemelve a terület stratégiai és hadászati jelentőségét aprólékosan számba veszi az egyes hadmozdulatokat, elemzi azok katonai és társadalmi következményeit a békekötés körülményeit és feltételeit. Marta Dobrotková az 1704. december végén lezajlott nagyszombati csata eseményeit idézi fel a legújabb szlovákiai kutatások eredményeinek felhasználásával. A több ponton kiegészített és pontosított eseménytörténeti beszámolón túl érdekes elemzést ad egy, a Szlovák Nemzeti Levéltárban, a Vöröskői Uradalom fondjában megmaradt szlovák történeti énekről, amely a szlovákok között is népszerű Ocskay László helyi szerepét és utóéletét világítja meg. Gál Margit (a Vágsellyei Fióklevéltár főlevéltárosa) II. Rákóczi Ferenc három tábornokának (Bottyán János, Bercsényi Miklós, Ocskay László) életútját és a szabadságharcban betöltött szerepét foglalja össze. Madarász Lajos tanulmánya egy kevéssé kutatott területre hívja fel a figyelmet, a 18. század első felének Veszprém megyei szlovák telepítéseire. Az úrbéri szerződések alapján elemzi nyolc szlovák telepes község létrejöttét, a telepítés feltételeit. A konferencia záró előadásaként Nóvák Veronika foglalja össze a szabadságharc eddig publikált kutatási eredményeit és felhívja a figyelmet az eddig feltáratlan Szlovákiában lévő levéltári forrásokra. Tanulmányában áttekinti a szabadságharcnak a Szlovák Nemzeti Levéltárban, valamint a Nyitra, Pozsony, Trencsén vármegyék és Nagyszombat, Somorja városok levéltárában őrzött értékes forráscsoportjait. Az évkönyv második kötetében a Jog és jogtalanság a levéltári dokumentumok tükrében című 2004 szeptemberében lezajlott tanácskozás előadásait adják közre. Szlovákia Európai Unió-s csatlakozásának évében nem kevesebbre vállalkoztak a szervezők, mint, hogy felvillantsák a régió elmúlt évszázadainak joggyakorlatát, a törvényesség látszatát megőrző, mégis jogtipró intézkedéseket. Lengyel Tünde (a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa) a 16-18. századi Pozsony és Nyitra megyei boszorkánypereket elemzi. A magyar és szlovák szakirodalmat jól ismerő, nagy áttekintéssel rendelkező történész a helyi boszorkányperek vizsgálatán túl javaslatokat tesz a kutatási területek kiszélesítésére. Streshák Gábor (a pozsonyi Nemzeti Emlékezet Intézetének levéltárosa) az 1631-1853 között Pozsony megyében lezajlott gyermekgyilkossági 95