Levéltári Szemle, 58. (2008)
Levéltári Szemle, 58. (2008) 1. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - BALÁZS GÁBOR: A Nemzeti bizottságok és az igazolóbizottságok szerepe a közigazgatás politikai szempontú megtisztításában Pest megyében
A nemzetgyűlési választások előtt 1945-ben a Függetlenségi Front pártjai közös nyilatkozatot fogadtak el az államapparátus demokratizálására, 1946 tavaszán pedig a Belügyminisztérium meghirdette а В listát. 3 2 Az 1946 májusában megindított B-listázásnak voltak gazdasági okai is. A korábbi, revíziós területgyarapodással ugyanis megnőtt a tisztvelők létszáma, akik állományban maradtak. Ez pedig a jóvátétellel terhelt, nehéz helyzetben lévő gazdaságra elviselhetetlen terheket rótt. 3 3 Ezzel cseng egybe a Pest megyei alispán beszámolója, amelyet a Megyei Nemzeti Bizottság előtt tett. Itt jelentette be az alispán, hogy rész vett a belügyminiszternél egy többnapos tanácskozáson a B-listáról. A hallottakat illetve „az ott vett utasításokat" gondosan előadta a bizottság előtt. Ezek szerint „ a B- listának van egy politikai és egy gazdasági oldala. A politikai, hogy akik nem tudnak beilleszkedni, azok a közalkalmazotti státusból eltávolítandóak. Akik testi vagy szellemi okból nem tudják a státuszt ellátni, azokat is listára kell helyezni." Ehhez még hozzátette, hogy általában a státust az 1938. évi kereten alul 10%-kal kell csökkenteni. Azokat kell elsősorban elbocsátani, akik státuson kívül, csak szegődményes alkalmaztatásban voltak. Az alispán azokat, akik 1946. február végén vagy attól kezdve internálva voltak, vagy rendőri felügyelet alatt álltak, illetve ha népbírósági eljárás folyt ellenük, minden további nélkül felfüggesztette és ellenük fegyelmi eljárást indított. így járt el azokkal szemben is, akik addig nem tértek vissza állásukba. Általában az alispán álláspontja az volt, hogy azokat, akik az ostrom előtt vagy alatt nyugatra mentek, el kell bocsátani, és ezt a sorsot szánta azoknak is, akik az igazolási eljárás során akár a legenyhébb büntetésben is részesültek. 3 4 Az igazolások valamint a B-lista készítése során — rendelkezésre álló adataink szerint — közel hatezer ember kapott valamilyen negatív határozatot, és ennek több mint tízszeresét teszik ki a B-listázottak, azaz összesen közel hetvenezer közigazgatási alkalmazottat érintettek ezek az eljárások. 3 5 A B-listázásokkal az apparátus körülbelül tizenöt százalékát építették le. Az igazsághoz tartozik, hogy már a következő évben mintegy kétszer annyi új állást létesítettek, mint amennyit 1946-ban megszüntettek. Nyilvánvaló volt, hogy nem lehetett az apparátus nagyarányú cseréjére törekedni. A régi alkalmazottakat azonban továbbra szükséges rossznak tartották, a lojalitásukban kételkedtek. Általában az új állami vezetés a lojalitást a szolgálati idő nagyságának függvényében mérte, így minél régebben dolgozott valaki a közigazgatásban, annál kevésbé tűnt megbízhatónak. 3 6 Bár csak a tisztviselők 15%-át érintették a leépítések, annak hatása mégis sokkal nagyobb ennél. A listák összeállításának, a találgatásoknak, a bizottság előtti megjelenésnek, a kollégák elbocsátásának híre ugyanis azok életébe is félelmet hozott, akiket végül nem bocsátottak el. A mértékadó, magas rangú hivatalnokok távozása általános bizonytalanságot eredményezett. 3 7 3 2 FARKAS, 1992. 136. 3 3 Magyarország а XX. században. 1. kötet. Főszerk.: KOLLEGA TARSOLY ISTVÁN. Szekszárd, 1996. (Továbbiakban: Magyarország а XX. században.) 151. 3 4 PML. XVII. 1. Pest megyei Nemzeti Bizottság iratai. 1945. április 12. 3 5 ZINNER, 1985. 133. 3 6 KOVÁCS M. MÁRIA, 1982. 42. 3 7 KOVÁCS M. MÁRIA, 1982. 50. 85
