Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - MÉRLEG - DOMINKOVITS PETER: Egy gazdag városvezető, Lackner Kristóf polgármester javai (Végrendeletek, hagyatéki- és vagyonleltárak, osztályok 1591-1632) (SZIRÁCSIK ÉVA)

királyi városaiban viszont már a középkor végén számos testamentumot jegyeztek le, ezek közé a városok közé sorolhatjuk Sopront is. Az 1393 és 1526 közötti időszakból 314 soproni végrendeletet és hagyatéki leltárt ismerünk!

4 A végrendeleteket, hagyatéki leltárakat, osztályleveleket általában mindenhol a vagyonosabb réteg készíttette el, ezért nem a korabeli társadalom egészéről, hanem „csupán" a vagyonos és közepesen vagyonos elemeiről kaphatunk képet. Mindezek miatt fordulhatott az elitkutatás figyelme ezekre a forrásokra, amelyet már korábban is felhasználtak a gazdaság-, társadalom-, jogtörténet, a korabeli kultúra, mentalitás és mindennapi élet feltárására törekvő történeti és néprajzi elemzések során. Dominkovits Péter is sokoldalú felhasználásra hívja fel a figyelmet a forráskiadványában közölt iratokkal kapcsolatosan, amelyek Lackner Kristófhoz (1571-1631), kora híres soproni tudósához, vagyonos polgármesteréhez és szűkebb családjához köthető. Ezeket a forrásokat az elittörténeti vizsgálatok esetében nem csupán esettanulmánynak szánja, hanem Sopron és a korabeli különféle típusú városok elitcsoportjaival történő komparatív társadalomtörténeti vizsgálat lehetséges alapjának is tartja. A bevezetőben Dominkovits kitűnő és részletes tájékoztatást ad a „kisebb könyvtárnyi Lackner irodalomról", amelyet kiválóan alátámaszt a kötet végén szereplő irodalomjegyzékkel is. A korábban megjelent források felsorolásából jól látszik, hogy mindeddig váratott magára a Lackner Kristófhoz köthető végrendeletek, hagyatéki leltárak és osztálylevelek közreadása. A kötetben azonban nem csupán Lackner Kristófnak, hanem szüleinek, Lackner Ádámnak és Consul Annának а végrendeleteit is megtalálhatjuk, amely segítségével generációkon belüli és generációk közötti vizsgálatok is lehetővé válnak. (E vizsgálatoknak a vázlatát a forrásközlés előtt találjuk.) Lackner Kristóf vagyona részben két házasságából is számlázott, ezért kerülhettek a kötetbe első felesége, Gürtner Orsolya végrendeletei is, valamint második feleségével, Paurn Mártával kötött házassági szerződése", illetve utóbbinak a férje halála utáni folyamodványa Sopron város tanácsához a Lackner vagyonból őt illető tulajdonrész ügyében. Magának Lackner Kristófnak több végrendelete is fennmaradt. Az első feleségével közös végrendeletét a Bocskai felkelés idején, 1605-ben készítette az „ellenséges veszély" közepette. Az úgynevezett „első végrendelete" 1629-ben íródott, a következő pedig 1631-ben. Halála után a szükséges iratokat a Lacknerisch Stiftbuch-Ъа másolták. Ide került Lackner 1631. évi végrendelete és első felesége végrendelete is. Ebbe a kötetbejegyezték le a Lackner után maradt ingatlanokat és ingóságokat. A hagyatéki leltár segítségével Lackner vagyonán kívül képet kaphatunk ruházatáról, a lakásában őt körülvevő tárgyakról, luxuscikkekről egyaránt. Az előzetes várakozásunknak megfelelően a hagyatéki leltár tehát sokkal részletesebb a végrendeletekhez képest, amelyek jobbára Lackner és családja ingatlanairól, arany- és ezüsttárgyairól emlékeznek meg.

6 Sajnálhatjuk azonmód, osztályos egyezségek Nyíregyházán 1759-1792. Nyíregyháza, 1987. 3. 4 SZENDE KATALIN: A soproni polgárság anyagi kultúrája a Késő-Középkorban. Aetas, 1990/3. szám 70. 5 A házassági szerződések kutatása közel sem olyan élénk, amint azt a forrásértéke megkívánná. A jelenség részben azzal is magyarázható, hogy a végrendeletekhez, hagyatéki leltárakhoz képest sokkal kevesebb maradt fenn a koraújkorból. E házassági szerződés nélkül Lackner Kristóf végrendelete, amely egyébként hivatkozik a házassági szerződésre, kevésbé lenne érthető. Mindezek miatt igen örvendetesnek tarthatjuk a házassági szerződés bekerülését a jelen forráskiadványba. 6 Árnyalnánk azonban azt a megállapítást, amely szerint „az eddig ismert legrészletesebb polgári vagyonöszszeírás" lenne Lackner Kristófé. A Sopronhoz közeli Ruszt mezővárosban már az 1630-as években a Lackneréhoz hasonlóan részletes hagyatéki leltárak készültek. Ld. VERA ZIMÁNYI: Die Einrichtung von Rüster 108