Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - WEISZ SZIDÓNIA: „ ... nobili Anthonio ... hic depincta arma... concedimus" Somkereki Antal címere 1415-ből

Az oklevél' hártyára íródott, függő pecséttel van ellátva. Szerkezeti szempontból a magyar diplomatikában frissen meghonosult modellt

4 követi, miszerint a címerkép az oklevél bal felső sarkában van elhelyezve. Érdekes az, hogy Somkereki Antal birodalmi címert kap, azonban az armálist mégsem a birodalmi adománylevelek mintájára

5 (címerkép az oklevél közepén) festik meg. A protocollum tartalmazza az intitulatiót, az inseriptiót és a salutatiót; az invocatio hiányzik. Mivel Magyarországon a címeradományozás a király hatáskörébe tartozott, az intitulatio Luxemburgi Zsigmondnak az éppen aktuális méltóságlistáját tünteti fel.

6 Annak ellenére, hogy Somkereki Antal magyar nemes, Zsigmond német királyként adja a címert. Ez azzal magyarázható, hogy Antal birodalmi címert kap, valamint hogy a címereslevél szövege is a birodalomnak tett szolgalatokat említ. A következő szerkezeti egység az inseriptio, vagyis az adományozott megszólítása. Eltérően a magyarországi címereslevelekben általában használt omnibus Christi fldelibus tam presentibus quam futuris presentium notitiam habituris bevezetéstől, a Somkereki címereslevél közvetlenül megszólítja Antal nemest, a néhai Somkereki Miklós fiát, a király és a birodalom hűséges és kedvelt hívét.

8 A salutatio nem a gyakran használt salutem in eo qui dat regihus regnare et victoriose triumphare, hanem az inseriptióhoz hasonlóan személyesebb (gratiam regiam et omne bonum). A megszólítás és üdvözlés után következik a contextus, amely az oklevélbe foglalt jogi intézkedést, jelen esetben a címeradományozást tartalmazza. Az arengával kezdődik, amely nagy gonddal van megszerkesztve, és erős királyi propagandát sugall, nagy hangsúlyt fektetve a királynak azon előjogára, miszerint csak ő adományozhat címert. Ennek megfelelően a nemesi státus, összes szimbólumával együtt úgy függ és ered a királyi kegytől, mint ahogy a sugarak a naptól.

4 A narratio sajnálatos módon szűkszavú, csak a multiplicia merita kifejezés utal az adományozás okára. Hogy Somkereki Antal esetében konkrétan milyen szolgálatokról is van szó, nem tudhatjuk pontosan. Kelemen Lajos szerint a nikápolyi csatában tanúsított vitézségével bizonyult méltónak erre a királyi kegyre,

1

0 amiért azonban már korábban megkapta ju' A Zsigmond-kori erdélyi címereslevelek szerkezeti elemzéséről ld. WEISZ SZIDÓNIA: Arrnoriale transilvánene din epoca lui Sigismund de Luxemburg (Zsigmond-kori erdélyi címereslevelek), Libraria Marosvásárhely, 2008. 4 Az első ilyen szerkezetű címereslevél az Eresztvényi Ferencé (1414, Speyer), míg a Somkereki a negyedik a Bocskai (1414, Aachen) és Liptói (1415, Konstanz) armálisok után. 5 NYULÁSZINÉ STRAUB ÉVA: Címereslevelek jegyzéke, Budapest, 2000. 6. 6 „Sigismundus dei gratia romanorum rex semper augustus ac Hungarie, Dalmatie, Croatie etc. Rex " Somkereki címereslevél, MOL DL 104871. (A továbbiakban: MOL DL 104871) DÉCSÉNYI GYULA: A somkeréki Erdélyi család 1415-ös címeres levele és nemzedékrendje. Turul, 1892/3, 106. 8 MOL DL 104871. „nobili Anthonio quondam Nicolai de Somkerek nostro et sacri imperii fideli dilecto". 9 „A claro lumine throni cesaree, velud e sole radii, nobilitates alie legitimo iure procedunt et omnium nobilitatum insigna ab imperatoria maiestate dependent, ut non sit dare alicuius generositatis insignie quod a gremio non prouenet cesaree claritatis". Vö. MOL DL 104871. 1

0 KELEMEN LAJOS: Magyar emlékek - Gernyeszeg, Magyar Nép III. Évf., 42. szám, 1923 okt. 20, Kolozsvár. 2. A nikápolyi csatában való részvétel említése gyakori motívum a Zsigmond-kori címereslevelekben. Érdekes módon többször akár tizenöt-húsz év is eltelt a csata és az adományozás között. Mivel a nikápolyi csata az egyik legnagyobb magyar veresség volt a középkor folyamán, érthető, hogy a kortársak hosszú ideig emlékeztek rá. Aki részt vett benne és túl is élte, nem felejtette el megemlíteni a királyi kegy kérésekor. 72