Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - PÁL JUDIT: A közigazgatás és az igazságügy átszervezése Erdélyben a 19. század közepén

nem kaphatott — egy járásbíróságot jelöltek ki Felvincen, amely a tordai társas törvényszékhez tartozott, ők azonban még egyet szerettek volna. Azt szerették volna elérni, hogy Torda megye mondjon le a Marosújvárra tervezett járásbíróságról és ezeket a községeket is osszák be a felvinci járásbírósághoz.' Ugyanilyen versengés Erdély számtalan helyén kialakult. Beszterce város és vidéke Naszóddal versengett a törvényszékért. Erveikben hivatkoztak Beszterce központi helyére és gazdasági, művelődési szerepkörére.

э

К A sajtó rendtartás helyzete igencsak felemás volt ezekben az években. Magyarországon 1865-ben rendelték el sajtóvétségekben való eljárásra az esküdtszékek felállítását, de ezek felállításáról az új kormány csak 1867 májusában rendelkezett. Ilyen esküdtszékeket azonban csak Pesten és a négy kerületi tábla székhelyén hoztak létre."

1

4 Erdélyben viszont még egy ideig érvényben maradt a sokkal szigorúbb osztrák sajtótörvény. Ezt végül 1871-ben törölték el és vezették be Erdélyben is az esküdtszékeket.

6

0 A kormány 1872 nyarán kezdeményezte a királyi biztos felmentését és az intézmény megszüntetését, mivel „ a legfontosabb kérések megoldást" nyertek. Ezek között a „ legfontosabb kérdések" között szerepelt, hogy ,,a két ország törvényhatóságilag és kormányzatilag egyesítve van. Erdélyben a bíróságok és törvényhatóságok szervezése keresztül vitetett, s ez utóbbiak működésüket a budapesti kormánnyal közvetlen érintkezésben teljesítik. "

6

I A Királyi Biztosság megszüntetésével a kormányzat tehát Erdély integrációját befejezettnek tekintette. A továbbiakban igyekeztek a magyarországi törvényhatóságok mintájára kezelni az erdélyi törvényhatóságokat is, de a közigazgatás területi beosztása és egyes sajátosságok még 1876-ig, a közigazgatási reform életbeléptetéséig fennmaradtak. Az igazságszolgáltatás egységesítése még inkább elhúzódó folyamat volt, sőt, az úrbéri ügyekre nézve ez nem is volt kivitelezhető. MOL F 270, 1871/394. MOL F 270, 1871/317. BÓNIS-DEGRF-VARGA, 154. SZÁSZ ZOLTÁN: Politikai élet és nemzetiségi kérdés a dualizmus korában (1867-1918). In: Erdély története három kötetben. III. Főszerk,: KÖPECZI BÉLA. Budapest, 1987. 1626. MOLK 150, 1872-1-1. 62