Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - PÁL JUDIT: A közigazgatás és az igazságügy átszervezése Erdélyben a 19. század közepén

Bécsben székelt, ez volt a legfőbb ítélőszék (

Oberster Gerichtshof). Erdélyben a legfőbb törvényszék a főtörvényszék volt (

Oberlandesgericht), amely a marosvásárhelyi Királyi Tábla feladatkörét vette át. Ezek alatt álltak a „megyei" törvényszékek (

Kreisgericht), amelyek egyben kereskedelmi és váltótörvényszékek is voltak. A bírósági szervezet legalacsonyabb fokán a járásbíróságok álltak (Bezirksgericht). Ezek között voltak magasabb rangúak, úgynevezett „társas" bíróságok (Bezirks-Collegial-Gericht) is, amelyek büntető ügyekben is ítélkezhettek. A „végleges" szervezés során azonban alsófokon a közigazgatás és bíráskodás szétválasztásától mégis eltekintettek, és a „vegyes" szolgabírói hivatal járásbírói teendőket is ellátott (

Gemischtes Bezirksamt). A törvényszékek székhelyein működő járásbíróságok nem láttak el közigazgatási teendőket, itt a törvényszék egy „delegált" tagja ítélkezett.

4

6 Erdélyben 1854-ben 72 járásbíróságot és 10 törvényszéket szerveztek.

4

7 A rendes bíróságok mellett úrbéri bíróságokat is létrehoztak. A legmagasabb úrbéri bíróság a Bécsben működő legfőbb úrbéri törvényszék (

Oberstes Urbarial-Gericht) volt, amelynek illetékessége tulajdonképpen csak a magyar korona országaira terjedt ki. A nagyszebeni úrbéri főtörvényszéket (

Urbarial Obergericht) és az úrbéri törvényszékeket Erdélyben csak 1858-ben hozták létre.

4

8 A hivatali átszervezés mellett a zavar másik forrását az jelentette, hogy Magyarországra. és Erdélyre is kiterjesztették az osztrák magánjog, büntetőjog és perrendtartás hatását. Az új törvények, a számtalan császári pátens és miniszteri rendelet, a bürokratikus ügyintézés nagyon megnehezítette a bíráskodást.

4

4 Az új perrendtartás sok modern elemet is tartalmazott: a törvény előtti egyenlőség elvét, a személyi és területi kiváltságok eltörlését, az ősiség eltörlését, az egységes háromfokú eljárást stb.

3

ü A törvények megváltozásával párhuzamosan átszervezték a jogi oktatást is. A magyar jogi tanfolyamokat Marosvásárhelyt, Kolozsvárt és Nagyenveden megszüntették, egyedül a német nyelvű nagyszebeni jogi tanfolyam maradt meg, amelyet most állami jogakadémiává szerveztek át.

5

1 Az abszolutizmus megerősítését célozta 1852 májusában az osztrák birodalmi sajtó-rendtartás kiterjesztése is Erdélyre. Magyarországon az Országbírói Értekezlet 1861 elején kidolgozta az Ideiglenes törvénykezési szabályokat, amelyek az 1848-as törvények érvényességéből indultak ki, de az elkerülhetetlen újítások során sokszor hivatkoztak az osztrák törvényekre is. Amíg az Októberi Diploma Magyarországon nemcsak a régi közigazgatási és igazságszolgáltatási szerveket állította vissza, hanem a régi magyar törvényeket is, addig Erdélyben az osztrák törvények továbbra is hatályban maradtak. Éppen ezért Erdélyben a magyar és székely törvényhatóságok részéről az egyik legfőbb követelés az volt 1867 tavaszán-nyarán, hogy töröljék el az osztrák törvényeket és egységesítsék a jogrendet. Ahogy Udvarhelyszék bizalmi feliratában írták: ,, Óhajtanok továbbá, hogy a nagyméltóságú Minisztérium az országgyűléstől nyert felhatalmazása folytán mentett volna meg az osztrák anyagi és alaki törvények nyűgöző bilincseitől, s legkiváltképpen a kalmár szellemű polgári perrendtartás súlyától. Tudjuk, hogy azt, amit 18 hosszú év keze irányzatosan rombolt, rövid fél év nem bírja felépíteni; tudjuk, hogy a magánjogi viszonyok, legkivált, ha a törvény4

6 В ÓN i s-D EGRÉ—VARGA, 137-140. 4

7 ASZTALOS MIKLÓS: Erdélyt története. In: A történeti Erdély. Szerk.: ASZTALOS MIKLÓS Budapest, 1936. (Továbbiakban: ASZATALOS)341 . 4

8 В ÓNI s-D EGRÉ—VARGA , 142-143. 4

9 BÓNIS-DEGRÉ-VARGA, 137. 5

0 BÓNIS-DEGRÉ-VARGA, 145-146. 5

1 ASZATALOS, 341. 60