Levéltári Szemle, 58. (2008)

Levéltári Szemle, 58. (2008) 4. szám - LEVÉLTÁRI MŰHELYMUNKÁK - MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye 1845. évi nemesi katasztere

következő, 1838. április 30-ai megyei közgyűlés elrendelte, hogy azokat is adják ki a levéltárból a nemesek összeírásával megbízott fő- és alszolgabíróknak.

1

0 A vármegye tisztségviselői ezt követően végiglátogatták az illetékességükbe, azaz vidékeikhez tartozó, nemesek lakta településeket és a helyszínen írták össze a nemeseket „és azoknak fiúgyermekeiket".

1

1 Legkorábban, 1838 júniusában a lövői járás elöljárói készültek el a nemesi összeírásokkal, míg a tapolcai és a szántói járás három-három vidékének összeírásait 1838 novemberének elején fejezték be. Még abban az évben elkészült a muraközi járás nemeseinek összeírása is, a kapornaki és az egerszegi járás összeírásait viszont csak 1839 tavaszán mutatták be.

1

2 Miután 1839—1840-ben országos politikai kérdések, elsősorban a szólásszabadságot ért sérelmek országgyűlési tárgyalása, illetve annak előkészületei, majd pedig a pozsonyi diéta következményei kötötték le a vármegye közgyűlésének figyelmét, két éven át — 1841 tavaszáig — senki sem foglalkozott a nemesi kataszter további munkálataival. Zala vármegye 1841. április 26-ai közgyűlésén javasolta Kerkapoly István első alispán — a kétségtelen nemesek lajstromának elkészítéséről hozott korábbi határozatra utalva —, hogy minél előbb fogjon munkához a legújabb nemesi összeírásokat feldolgozó, azokból a nemesi katasztert megszerkesztő választmány. Kérte azonban, hogy e választmány élére más elnököt nevezzenek ki, mert sem ő, sem pedig a másodalispán nem tudja ellátni egy ilyen, hosszabb ideig, alkalmanként több hétig folyamatosan ülésező bizottság vezetését. A közgyűlésen jelenlévők belátva, hogy „a nemesi lajstromnak újabb készítése a nemességre nagy haszonnal legyen ", és elismerve, hogy az ilyen, hosszabb ideig tartó és félbe alig szakítható munkálat irányítását egyik alispán sem tudná — más hivatali teendői mellett — kellőképpen ellátni, a vármegye egyik legtekintélyesebb táblabíróját, Oszterhueber Józsefet nevezték ki a nemesi lajstrom elkészítéseivel megbízott választmány elnökévé.'

3 (Az ekkor már 59 éves ügyvéd, Oszterhueber József iíjú korában uradalmi ügyészként, az 1830-as évek második felében pedig a veszprémi káptalan jogügyi igazgatójaként dolgozott, miközben az 1820-as évektől számos rangos megyei bizottságban tevékenykedett, és sógorai — előbb Deák Antal, majd annak öccse, Deák Ferenc — egyik legfontosabb politikai támasza volt Zala megyében.)

1

4 A közgyűlés arról is határozott, hogy a következő megyegyűlésen kinevezendő választmány ,,a sürgetős gazdasági munkáknak megszűntével", még 1841 novemberében, a megyei törvényszék úgynevezett „Szent Márton-i" ülésszaka idején, a törvénykezési napokon kezdje meg munkáját, tagjainak pedig majd a szokásos táblabírói napidíjat (2 pengőforintot) fizessék ki a nemesi pénztárból. Tekintettel az 1839-ben véghezvitt neme1

0 ZML kgy. jkv. 1838:876. (Bertalan Pál lövői főszolgabíró az újabb összeírás elkészítéséhez használta pl. az 1826. évi összeírásokat, valamint az ezekből szerkesztett „nemesi catastrum" töredékét is. Vö. ZML Nemesi összeírások 9. doboz. Az 1845. évi nemesi kataszter előmunkálatai, fogalmazványai. Bertalan Pál főszolgabíró jelentése, Kozmadombja, 1838. június 11.) " ZML Nemesi összeírások 9. doboz. Az 1845. évi nemesi kataszter előmunkálatai, fogalmazványai. Farkas András alszolgabíró jelentése, Zalaegerszeg, 1839. január 12. 1

2 ZML Nemesi összeírások 9. doboz. A zalai nemesség összeírásai járásonként, azokon belül vidékenként, 1838-1839. (Esetenként mellékelve a tisztségviselők kísérőlevelei.) 1

3 ZML kgy. jkv. 1841:1137. 1

4 Oszterhueber József életrajzának és közéleti tevékenységének rövid — e megbízatását még nem említő — összefoglalását ld. MOLNÁR ANDRÁS: A fiatal Deák Ferenc. A felkészülés és a zalai pályakezdet évei 18031833. Budapest, 2003. 61-63. 36